A néhány napja zajló Vienna Design Week székhelye Bécs második kerülete, szerencsés helyzet ez a Collegium Hungaricum számára, ami ebben a városrészben található, közel a csatornához.
Régen volt ennyire nyitott a Magyar Intézet: gyakorlatilag egész nap látogathatóvá tették az általában csak időszakosan nyitva tartó galériájukat, ahová a két napja kezdődött Határtalan Dizájn kiállítás költözött be.
A tárlat egyébként már az előcsarnokban látható, noha a művek a harmadik emeletre költöztek, ez a megoldás még szembetűnőbbé teszi az utcáról a kiállítást.
Némi hiányérzetünk van az utcákat járva: megszólalhatna vagányabban, kültéri installatív elemeken keresztül a „dizájn”, ami egy hatalmas gyűjtőfogalom, az életünk része és oly sok területet foglal magába. Mégis, ami elsőre eszünkbe jut róla, az a formatervezés. A Határtalan Dizájn egyébként pont azért nagyon erős válogatás, mert nemcsak a földrajzi határátlépéseket, hanem a műfaj megannyi átjárását hozta el, egyben a húszéves kiállítás történetét szemlélteti. A nemzetközileg is elismert Hello Wood építészeti stúdió munkája már sokkal egyértelműbb koncepció, de az élet fokozatosan fejlesztette a küldetésüket. Alapvetően installatív, faalapú objektumok tervezését és egyedi építészeti megoldásokat – kabinház, prémium szálláshely –, tervezést és kivitelezést kínál, illeszkedve a természeti és a társadalmi környezethez.
A cég egyik alapítója, Ráday Dávid azt mondja, nagyon örülnek ennek a lehetőségnek. Tegyük hozzá, a jelenlétnek hangsúlyt ad az is, hogy magyar alkotókat közel tíz éve nem hívott meg Bécs, most a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosának támogatásával, a bécsi Collegium Hungaricum szervezésében került ki a magyar iroda a dizájn hétre.
A Hello Wood-osok voltak már Bécsben:
a szánkókból épített karácsonyfa koncepciót állították ki a Belvedere udvarán, azután, hogy Londonban, Manchesterben és a svájci Lenzerheidében is bemutatták ezt a művet. A londoni szánkófa elemeit gyerekeknek adományozták, minthogy a társadalmi érzékenység is része a tervezésnek.
Bécsben azt a folyamatot járja végig a tárlat, ami a szabadtéri elemektől, az építészeti – kül- és belsőépítészeti projektekig – juttatta el a csapatot.
Az élet is beleszólt a tervezésbe, például a világjárvánnyal egy időre megszűntek a rendezvények, köztéri, közösségi projektek, fesztivál jelenlét, pedig az alkotó csapat rendszeresen jelen volt a Sziget Fesztiválon vagy vitt például Svájcba ideiglenes épületeket eseményekre. Ekkoriban indultak el a nagyobb léptékű, hagyományosabb építészeti munkák felé, olyan egyedi formavilágú, a lakókörnyezethez illeszkedő épületekkel, mint az absztrakt geometrikus Pebble pod, amely speciális, elszeparált életteret biztosít. A mostani kiállításon ezeknek a makettjét is megtekinthetjük, és egy kivetítő szemlélteti az építészek munkáját a terem előcsarnokában. Egyébként jobb lenne egy kis vetítőtérben látni, mert így nem tölt elég időt előtte a látogató, de a tér adott, minden dizájnstúdió nagyjából egyenlő helyet kapott a valamikori öregek otthonából átalakított épületben. Bemutatják a
zalahalápi közösségi építkezést, amely egy nemzetközi, tíznapos építészeti alkotófesztivál a Hello Wood szervezésében.
Az idén nyáron visszatérő Hello Wood fesztivál Builder Summit névre hallgatott, a Veszprém–Balaton 2023 Európa kulturális fővárosa eseménysorozatán belül szerveződött. A diákokat célzó alternatív oktatási program kétnapos zenei záróeseménnyel, a Kráter fesztivállal ért véget.
A tárlat erőssége a fejlődési folyamat végigjárása, vagyis, az, hogy miként növi ki magát idővel egy installációkra szakosodott alkotó kör, és hogy kerül bele a nagyobb léptékű építészeti megoldások világába. Közben hogyan és mitől marad mégis egyedi az élesebb versenyhelyzetben. Többek között talán attól, hogy nem hagyja magára a kivitelezést a tervezési folyamat után, hanem gondosan ügyel a megvalósítás minőségére.
Egyes megfogalmazás szerint a dizájn az, ami az életet könnyebbé teszi, és még ha ez nagyon általános definíció, akkor is megfeleltethető például a Hello Wood koncepciójára.
Az első napok azt mutatják, hogy van érdeklődés a magyar kiállítások iránt, sokan látogatják őket és önálló színt teremtenek Bécsben.
Borítókép: Magyar alkotók Bécsben (Fotó: C|X Attila Kovacs)
