A második világháborús tárgyakra egy eleki ház 2019-es felújításakor bukkant Resetár András tulajdonos, a padlás padlója alá rejtett Waffen SS-es egyenruha-tartozékok, egy 1942-ben kiadott Mein Kampf könyv, egy németül írt frontnapló, emellett fényképek, iskolai tanszerek, szótár- és dolgozatfüzetek, gyorsírástankönyvek kerültek elő.
Resetár András értesítette a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumot, amely most tudta megvásárolni tőle a tárgyakat.
A Beol.hu Bácsmegi Gábort, a múzeum igazgatóját idézi, aki elmondta, Elek a második világháborúig főleg németek, svábok által lakott település volt.
Voltak olyan családok, akik a 18. században érkeztek, sőt átköltözve megalapították Almáskamarást is. Az egyik ilyen család házát újították fel Eleken, amikor a munkálatok közben érdekes tárgyakra bukkantak, és erről értesült a múzeum is. Olyan hagyaték került elő, amelyet annak idején nem véletlenül rejtettek el
– tette hozzá az igazgató, majd kifejtette, hogy 1942-ben az SS (a német Nemzetiszocialista Német Munkáspárt védelmi szervezete, ennek katonai szárnya volt a Waffen SS) a magyarországi németek soraiban is toborzott katonákat több hullámban, ennek során jártak Békés vármegyében is. Adatok tanúskodnak arról, hogy Elekről 98-an, Almáskamarásról 97-en, Mezőberényből 58-an jelentkeztek a Waffen SS-be, akik közül nem mindenkit vettek fel.
Faulhaber Andrást azonban igen, 1942 áprilisában, és nem sokkal később az orosz frontra került.
Egy évig vezetett német nyelven egy kicsi naptárban naplót, amelyben rögzítette, hány kilométert meneteltek naponta; szerepelnek benne településnevek, és nemegyszer a partizánvadászat szó is.
Hangsúlyozta, hogy a múzeum számára ez a legértékesebb műtárgy, mert betekintést ad a front mindennapjaiba.
A békéscsabai múzeum igazgatója elmondta, hogy a tárgyakat elrejtés előtt újságpapírba csomagolták, az ezeken szereplő dátum alapján azt feltételezi, hogy a család még 1944-ben, az oroszok bejövetele előtt elhagyta a házat.
De nem lehet tudni, mi lett velük, ahogyan azt sem, Faulhaber András hazatért-e a frontról, most kezdik el ennek felkutatását.
Mivel akit az SS besorozott, elveszítette magyar állampolgárságát, így a helyzetet nehezíti, hogy német levéltárakban kell kutatni – emlékeztetett erre a részletre az igazgató. A tárgyak bemutatásánál kitért arra is, hogy számára némileg érthetetlen, hogy néhány tárgyat, így például a tankönyveket, a fotókat vagy egy babacipőt miért rejtette el a család.
Sőt, a relikviák között vannak sosem használt, tökéletes állapotban megmaradt pótgombok és felvarrók, egy pót sapkadísz, valamint két Reinhard Heydrich-karszalag.
Mint a múzeumigazgató elmondta, Reinhard Heydrich SS-katona, a Gestapo egyik vezetője volt; a brit titkosszolgálat által szervezett támadásban vesztette életét; halála után ezt a karszalagot csak néhány egység hordhatta. De találtak kiváló állapotú úgynevezett sportfelvarrót is, amelyet testedzések alatt, a trikókon használtak. A szakértők úgy vélik, Faulhaber András személy szerint rokonszenvezett a náci eszmékkel, erre utal a Mein Kampf mellett az is, hogy találtak néhány hasonló ideológiájú könyvet a rejtekhelyen, illetve egy, a családnak küldött levelet, amely náci köszöntéssel zárul.
Bácsmegi Gábor úgy fogalmazott, véleménye szerint a múzeumnak feladata az élet „nem napos oldalainak” a bemutatása is, a tárgyak egy részét egy jövő évre tervezett második világháborús kiállításon szeretnék bemutatni, amely A mi háborúnk munkacímet viseli, és kifejezetten a Békés vármegyei történésekre fókuszál majd. Emellett szeretnék cikkben vagy egy kisebb könyvben feldolgozni a relikviák történetét és a körülményeket.
Borítókép: A békéscsabai múzeum igazgatója bemutatja a második világháborús tárgyakat (Fotó: Bencsik Ádám)
