Meséről, mesével, nemcsak gyerekeknek

Szeptember 16-án tartja tízéves születésnapi mesekoncertjét a Klárisok zenekar a Fonó Budai Zeneházban. Az elmúlt tíz évről, meséről, a zenekar evolúciójáról Korzenszky Klári énekesnővel és a fúvós hangszereken játszó Eredics Dáviddal beszélgettünk.

20230908 Budapest Korzenszky Klára gyermekpszichológus és énekművész és Eredics Dávid szaxofonos. Fotó: Mirkó István MI Magyar Nemzet Fotó: Mirkó István

Korzenszky Klári és Eredics Dávid mindketten a népzene felől jöttek. Fotó: Mirkó István

 

Nem csak gyerekeknek

A Klárisok zenekar fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy nem csak gyerekeknek szól a zenéjük. Mint mondják, a gyerekzenét játszó zenekarokat hamar beskatulyázzák, a „gyerekeknek jó lesz ez is” hozzáállás sajnos ma sem ritka. – Egy gyerek nem létezik a családja nélkül, pszichológusként sem tekinthetünk egy gyermekre a szűk és a tágabb környezete nélkül. Úgy kell kialakítani a műsorokat, hogy azok mindenkinek szóljanak. 

Régen a mindennapok részei voltak az ölbéli játékok, a mondókázás, amiket anyáinktól, nagyanyáinktól tanultunk. Mára ez kevésbé jellemző, a hagyományaink megőrzése és továbbadása viszont fontos. Ennek egy útja lehet az, amit a Klárisok tűzött ki célul: visszatanítani a szülőknek a közös éneklést és a táncolást, ami azért is fontos, mert segíti a mozgást és befolyásolja a kognitív fejlődést.

Az ilyen családi koncertek alkalmával a szülők láthatják, hogy ezekben a helyzetekben mit csinálnak a gyerekeik, hogyan reagálnak a zenére, válnak a mese szereplőivé. Ezek plusz információkat is nyújthatnak, a közös éneklés az összetartozást erősíti. Komplex élményt visznek haza, emlékeznek ezekre a koncertekre, és ez segítheti a kapcsolódásukat a továbbiakban is – mondja a Klárisok énekesnője.

Eredics Dávid azt hangsúlyozza, hogy a mély utalásokat magukban foglaló ősi szimbólumok, amelyek egy mesében el vannak rejtve, nagyon jól tudnak működni életünk különböző szakaszaiban. Mint mondja, érdekes ezen szimbólumok mentén újranézni például a Magyar népmeséket. – Ezek a „kibomló” tartalmak azért csodálatosak, mert olyanok, mint egy algoritmus, amely korosztályonként mást és mást jelent. Ahogy növünk, érünk, ezek a szimbólumok azt tükrözik, amiben épp vagyunk. Ezért fantasztikus „felépítmény” a mese. Hogyha ilyen szemmel nézi az ember a meséket, akkor rájön, hogy ezek a történetek nemcsak gyerekeknek valók.

A Klárisok zenekar eddig három albumot jelentetett meg. Fotó: Mirkó István

 

A néphagyomány automatikusan „behívja” a gyerekeket

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire nehéz egy vizuális ingerekkel sokkolt világban aktivizálni, bevonni a gyerekeket egy-egy koncerten, Korzenszky Klári így fogalmaz: – A magyar néphagyomány elemei automatikusan „behívják” a gyerekeket. Elcsendesül a közönség, mindenki a történetre fókuszál. Ezek olyan évszázadokon át alakult eszközök, amelyek képesek összetartani a közösségeket. 

A valódi interakció, a közös fantáziatevékenység és mintha-játék pedig benne tartja a gyerekeket a folyamatban. 

Emberibb léptékű kultúrafogyasztás

A Covid többek között a kultúrafogyasztásunkra is rányomta a bélyegét, elindultunk az emberibb léptékű zenefogyasztás felé, amely a Klárisok zenekar interaktív műsorainál különösképp fontos. Nagyon jó tapasztalás, mondja Korzenszky Klári, hogy jól működik a kis terekben, kevesebb ember előtt történő közös zenélés, hiszen azt az élményt hozza vissza, ami annak idején a faluban, a táncházakban volt jellemző. – Elképesztően nagy szüksége van az embereknek arra, hogy kapcsolódjanak a többiekhez. Ezek a kis létszámú koncertek a kedvenceim, ilyenkor én is sokkal jobban tudok figyelni a közönség minden egyes tagjára. Egy ilyen koncert kicsit a terápiás folyamathoz hasonlít, hiszen látható, hogy ez alatt az egy óra alatt ki hogyan megy végig a mesei úton.

Borítókép: Korzenszky Klári és Eredics Dávid, a Klárisok zenekar két tagja (Fotó: Mirkó István)