Beszélgetőtársa, Németh László nevét is hangsúlyosan említi, aki kilencven évvel ezelőtt írta le, hogy meg kell egymást ismernünk szomszédainkkal. Az első világháború után úgy látta, nemzeti tragédiánk tanulságaként is értően kellene figyelnünk egymásra. Így fogalmazott: „Mi, Duna-népek ott tartunk, ahol a háború előtt, itt élünk egy sorsközösségben, egymásról mit sem tudva.” A művelődéstörténész szerint itthon a Trianon-traumatizálás fokozása szomszédaink szélsőséges nacionalistáinak az érdeke, a mi érdekünk viszont az volna, hogy meghirdessük Közép-Európa megismerésének programját. Mindig az van jobb pozícióban, aki jobban ismeri a másikat – hangsúlyozza Kiss Gy. Csaba. Nemzedéke az 1970-es évek elején kezdte el a szegedi Tiszatáj folyóiratban a közép-európai szellemiséget erősítő munkát. Erre lehetőséget adott Ilia Mihály főszerkesztő-helyettes: készült jugoszláv, szlovák, csehszlovák, lengyel lapszám. Személy szerint Kiss Gy. Csaba meg volt arról győződve, hogy ha itthon egyszer történelmi változás lesz, akkor tovább lehet vinni a Németh László-féle örökséget. Sajnos nem így történt, és ma is keveset tud nálunk a fiatal nemzedék arról, hogy mi történik a szomszédságunkban.
Vannak azonban pozitív törekvések, például a Három tenger kezdeményezés (ez az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között fekvő tizenkét ország kapcsolatait jelenti), nemrég e témában kérték Varsóból Kiss Gy. Csabát egy nagyobb tanulmány írására.
Emellett dolgoznak egy Visegrád-kisenciklopédián is, amelynek központi gondolata, hogy létezik-e és miben mutatható ki a közös Visegrád-kód. E vállalkozások kiindulópontja az emlékezethely művelődéstörténeti fogalma: a közös emlékezet föltárása a fő cél. Kezdve a nemzeti jelképekkel, folytatva a földrajzi szimbólumokkal, továbbá a történelmi múlttal, amiben persze ott vannak ellentéteink és mentális hasonlóságaink is; vagy például olyan jellemző közös alakokkal, mint a betyár vagy a bujdosó. Végül azt is hangsúlyozza, nem igaz, hogy a lengyel–magyar barátság megszűnt volna, Krakkóban például (ahol a magyar főkonzul tanítványa volt) idén márciusban megalakult a mintegy száz tagot számláló Balassi Kör. Ryszard Kapuscinski lengyel író jegyezte le mentális örökségünkről, hogy egész térségünkben sok minden megmaradt a rurális világ (paraszti és nemesi) hagyományaiból. A lengyel avantgárd próza egyik nagy alakja, Witold Gombrowicz például nehezen magyarázható a nemesi kultúra tradíciói nélkül.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!