Újra életre kel Mária főhadnagy története az Operettszínház színpadán

Huszka Jenő történelmi tematikájú, mégis emberi érzelmekkel és drámákkal teli darabja szeptember 28-tól ismét látható lesz a Budapesti Operettszínház színpadán. Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik legkülönlegesebb alakjáról, Lebstück Máriáról szóló operett, a Mária főhadnagy a történelem viharai közepette örök érvényű emberi sorsokat és érzelmeket jelenít meg a színpadon.

2023. 09. 28. 5:21
20220711 budapest operett szinhau hommnna zsolt szinesz havran zoltan magyar nemzet Fotó: Havran Zoltán
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az előadásról Homonnay Zsolt rendezővel beszélgettünk, aki kiemelte, hogy nem muzeális hangulatú darabot szerettek volna létrehozni. Mint mondta, a történelmi hitelességű, valós szereplőket és eseményeket is felvonultató történet örök érvényű emberi konfliktusokat, mindannyiunk számára ismerős vágyakat, érzelmeket, köztük a szerelmet és a kétséget tárja a nézők elé.

A Mária főhadnagyban a történelem viharai közepette az emberek napi szintű lelki vívódásai jelennek meg (Fotó: Havran Zoltán)

 

A történelem viharai közepette magát az embert és annak napi szintű lelki vívódásait, dilemmáit figyelhetjük meg. Nem megemlékezni akartunk, hanem megélni és átélni ezeket a páratlan történelmi pillanatokat, és az azok mögött húzódó valódi, emberi történeteket

– hangsúlyozta a rendező, aki arról is beszélt, hogy az operett műfaja segít a hétköznapi átélhetőség szintjére emelni a mámort, az eufóriát és a szerelmet.
– Felejthetetlen élményt nyújt, hogy mindazt, ami a valóságban is megtörtént, most az operett nyelvén, mégis történelemhűen élhetik át a nézők. Ragaszkodtunk a hitelességhez, de új színekkel festettük meg a karaktereket, nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy megmutassuk az emberi jellemvonásaikat, amire nagyszerű lehetőséget nyújt az operett műfaja – fejtette ki Homonnay Zsolt, aki arra is kitért, hogy szerinte mi az, amivel ez az előadás a fiatalokat is képes megszólítani, megérinteni és megnyerni az operett műfajának. 

Szeretnénk, ha a fiatalok nem gondolnák úgy, hogy ez csupán a nagyszüleik műfaja. Arra törekedtünk, hogy rengeteg humor, feszültség, izgalom, csavar és kiszámíthatatlan, váratlan fordulat legyen az előadásban. Mindez segít fenntartani az érdeklődést az előadás minden percében, és kortól függetlenül kíváncsivá teszi a nézőket a folytatásra, a történet alakulására

– osztotta meg gondolatait az énekes-színész.
A Budapesti Operettszínház népszerű művésze arra is felhívta a figyelmünket, hogy az 1890-es, eredeti Kossuth-beszéd, amely a darab végén elhangzik, egyfajta kapocsnak is tekinthető. Mintha Kossuth a mai kor emberének szemszögéből szólalna meg.

Homonnay Zsolt kiemelte, mennyire hihetetlen élmény Kossuth eredeti hangját hallani (Fotó: Havran Zoltán)

– Hihetetlen érzés hallani ezt az eredeti felvételt, amely negyven egy évvel a történtek után még mindig tele van megrendültséggel, alázattal, reménnyel és hittel. Tényleg Kossuth hangja szólal meg az éterből, ami szerintem páratlan pillanata a darabnak. Emellett számos más eredeti történelmi forrást is beépítettünk az előadásba. Amikor például Görgey kihirdeti Mária halálos ítéletét, a mi előadásunkban Kossuth hiteles, ide vonatkozó rendelkezését is elmondja a Görgeyt alakító színész – avatott be a részletekbe Homonnay Zsolt, aki arról is beszámolt, hogy a bemutató óta az amúgy is lendületes tempójú előadás még jobban összeérett, még sodróbb lett, és a táncoskomikusok egyebek mellett a közönségtől érkező visszajelzések által még jobban ráéreztek a darab különleges humorára.


A rendező arról is mesélt, hogy a társulat nemcsak a darab által szeretné ápolni Lebstück Mária emlékét. Közösen megkoszorúzták például az Újpest-Megyeri temetőben található síremlékét is. És hogy vajon a darabban látható Mária főhadnagy alakjában mennyire köszön vissza ránk az egykori tüzér főhadnagy alakja? Homonnay Zsolt rendezői szándékai szerint szinte teljes egészében.
– Számos forrást, többek között Jókai írásait és Lebstück Mária saját emlékiratait, levelezéseit elolvasva nem egy primadonnát akartam életre kelteni a színpadon, hanem egy hiteles személyiséget szerettem volna felépíteni. Úgy bemutatni, ahogy előttem kirajzolódott ennek a csodálatos nőnek a lelki alkata – zárta gondolatait a rendező.

Borítókép: Homonnay Zsolt (Fotó: Havran Zoltán)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.