Az előadásról Homonnay Zsolt rendezővel beszélgettünk, aki kiemelte, hogy nem muzeális hangulatú darabot szerettek volna létrehozni. Mint mondta, a történelmi hitelességű, valós szereplőket és eseményeket is felvonultató történet örök érvényű emberi konfliktusokat, mindannyiunk számára ismerős vágyakat, érzelmeket, köztük a szerelmet és a kétséget tárja a nézők elé.
A történelem viharai közepette magát az embert és annak napi szintű lelki vívódásait, dilemmáit figyelhetjük meg. Nem megemlékezni akartunk, hanem megélni és átélni ezeket a páratlan történelmi pillanatokat, és az azok mögött húzódó valódi, emberi történeteket
– hangsúlyozta a rendező, aki arról is beszélt, hogy az operett műfaja segít a hétköznapi átélhetőség szintjére emelni a mámort, az eufóriát és a szerelmet.
– Felejthetetlen élményt nyújt, hogy mindazt, ami a valóságban is megtörtént, most az operett nyelvén, mégis történelemhűen élhetik át a nézők. Ragaszkodtunk a hitelességhez, de új színekkel festettük meg a karaktereket, nagy hangsúlyt helyezve arra, hogy megmutassuk az emberi jellemvonásaikat, amire nagyszerű lehetőséget nyújt az operett műfaja – fejtette ki Homonnay Zsolt, aki arra is kitért, hogy szerinte mi az, amivel ez az előadás a fiatalokat is képes megszólítani, megérinteni és megnyerni az operett műfajának.
Szeretnénk, ha a fiatalok nem gondolnák úgy, hogy ez csupán a nagyszüleik műfaja. Arra törekedtünk, hogy rengeteg humor, feszültség, izgalom, csavar és kiszámíthatatlan, váratlan fordulat legyen az előadásban. Mindez segít fenntartani az érdeklődést az előadás minden percében, és kortól függetlenül kíváncsivá teszi a nézőket a folytatásra, a történet alakulására
– osztotta meg gondolatait az énekes-színész.
A Budapesti Operettszínház népszerű művésze arra is felhívta a figyelmünket, hogy az 1890-es, eredeti Kossuth-beszéd, amely a darab végén elhangzik, egyfajta kapocsnak is tekinthető. Mintha Kossuth a mai kor emberének szemszögéből szólalna meg.
– Hihetetlen érzés hallani ezt az eredeti felvételt, amely negyven egy évvel a történtek után még mindig tele van megrendültséggel, alázattal, reménnyel és hittel. Tényleg Kossuth hangja szólal meg az éterből, ami szerintem páratlan pillanata a darabnak. Emellett számos más eredeti történelmi forrást is beépítettünk az előadásba. Amikor például Görgey kihirdeti Mária halálos ítéletét, a mi előadásunkban Kossuth hiteles, ide vonatkozó rendelkezését is elmondja a Görgeyt alakító színész – avatott be a részletekbe Homonnay Zsolt, aki arról is beszámolt, hogy a bemutató óta az amúgy is lendületes tempójú előadás még jobban összeérett, még sodróbb lett, és a táncoskomikusok egyebek mellett a közönségtől érkező visszajelzések által még jobban ráéreztek a darab különleges humorára.