120 éve hunyt el Fadrusz János, Mátyás király kolozsvári lovasszobrának alkotója

Százhúsz éve hunyt el a pozsonyi születésű népszerű szobrászművész, Fadrusz János.

Forrás: MTI2023. 10. 25. 10:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
A Krisztus a keresztfán című alkotás Szegeden (Forrás: Köztérkép.hu)

Pozsony városa 1892-ben Mária Terézia lovas szobrának elkészítésével bízta meg, a monumentális emlékművet a millennium évében, 1896-ban állították fel az egykori koronázási dombon. Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása után, 1921-ben szlovák nacionalisták az éj leple alatt ledöntötték és darabokra törték, néhány megmentett töredék a Szépművészeti Múzeumba került.

A már hírneves Fadrusz Budapesten telepedett le, naphegyi műterme a művészi élet központja lett. Itt mintázta Wenckheim Béla báró kisbéri lovasszobrát, a honfoglaló vezérek emlékét felidéző Tuhutum-oltárt, amelyet Zilahnak ajándékozott és a Zilah jelképévé vált Wesselényi-szobrot, amely a jobbágyfelszabadítás harcosaként ábrázolta a reformkori államférfit. Ezt a művét 1935-ben a románok eltávolították, de 1942-ben visszaállították és ma is látható az erdélyi város főterén. Része volt a parlament épületének és a kúria palotájának díszítésében, a budai várpalota épületére két Atlasz-figurát és két kapuőrző oroszlánt mintázott. Ismert kisplasztikája a Farkasokkal viaskodó Toldi.

 

A híres Mátyás király-lovasszobor

Sokak által jól ismert alkotása, pályafutásának csúcspontja Mátyás király kolozsvári szobra. Az szoborkészítésre irányuló megbízást az 1893-ban kiírt pályázaton nyerte el. A mű alapkövét 1896-ban rakták le, de az 1900-as párizsi világkiállítás nagydíjával is kitüntetett szobrot csak 1902. október 12-én leplezték le az I. Ferenc Józsefet képviselő József Károly főherceg és Széll Kálmán miniszterelnök jelenlétében. 
 

fadrusz jános szobra
Mátyás király kolozsvári lovasszobrát Fadrusz János készítette (Forrás: Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria)

Fadrusz utolsó nagy megbízása a Szegedet az 1879-es nagy árvíz után újjáépítő Tisza Lajos emlékművére szólt, amelynek már csak főalakját tudta megalkotni. Erzsébet királynéról is tervezett egy monumentális emlékművet, de ennek pályázatán sikertelenül vett részt. Ezt hatalmas kudarcnak élte meg, súlyosodó tüdőbaja egyre jobban elhatalmasodott rajta, de még több munkára készült: Kecskemét Kossuth- és Rákóczi-szobrot, a nagyváradiak Szent László király, a pozsonyiak Petőfi, a csatádiak Lenau emlékművét várták tőle.
1903 nyarán már szanatóriumban kezelték, műtermében befejezetlenül állt a Szent István-bazilikába készített Szent László-szobor. 

Fadrusz János 1903. október 25-én, pályája csúcsán, alig 45 évesen halt meg Budapesten. Félbehagyott műveit tanítványai fejezték be. 

Borítókép: Fadrusz János (Forrás: Culture.hu)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.