Csendes koszorúzást tartottak Huszton

A Pro Cultura Subcarpathica (PCS) kárpátaljai civil szervezet minden év októberében megszervezi a Bethlen-napot. A háborús helyzet idén nem tette lehetővé a korábban megszokott, nagyobb rendezvényeket, így a szervezet a huszti református és római katolikus egyházközséggel közös csendes koszorúzást tartott Kölcsey Ferenc Huszt című emléktáblájánál – tudósított róla a Kárpátalja.ma című lap.

Forrás: Kárpátalja.ma2023. 10. 10. 16:12
Csernicskó István rektor
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora megkoszorúzza a Kölcsey Ferenc Huszt című emléktáblát (Forrás: Facebook/Pro Cultura Subcarpathica) Fotó: Facebook/Pro Cultura Subcarpathica Forrás: Facebook/Pro Cultura Subcarpathica
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A huszti református templomban – Kárpátalja egyik legrégibb templomában, melyet szász bányásztelepesek alapítottak a várépítéssel egy korszakban Árpád-házi Szent Erzsébet tiszteletére – ökumenikus istentisztelettel kezdődött az esemény. Jenei Károly lelkész és Szulincsák Sándor római katolikus esperes hirdetett igét, majd a jelenlévők a huszti várhegy lábánál megkoszorúzták az emlékművet.

Bethlenre emlékeztek Huszton
A huszti református templomban ökumenikus istentisztelettel emlékeztek a fejedelemre. Forrás: Facebook/Pro Cultura Subcarpathica

A Bethlen-napot 2013-ban hagyományőrző céllal hozta létre a Pro Cultura Subcarpathica, Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulója alkalmából. 

A megemlékezésen Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora kiemelte: 

Azokra a nagyokra emlékeznünk kell, akik tettek valamit, akik hatottak, alapítottak és gyarapítottak, azért, hogy a haza fényre derüljön. Bízunk abban, ha emlékezünk nagyjainkra, és a jelenben tesszük a dolgunkat, akkor előbb-utóbb Kárpátalja és Ukrajna felett is kivirul az ég.

Bethlen Gábor 1613. október 23-án került Erdély élére. Egy évtized leforgása alatt sikerült európai jelentőségűvé emelnie a kifosztottan megörökölt kis fejedelemséget. Az 1629-ben bekövetkezett haláláig nemcsak Erdély függetlenségéért küzdött, de a kultúrát, az oktatást is támogatta.
 

Borítókép: Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola rektora megkoszorúzza az emlékművet (Forrás: Facebook/Pro Cultura Subcarpathica)


 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.