Orlai Petrics Soma alkotói vállalkozása Vörösmarty Mihály Szép Ilonka című, 1833-ban keletkezett elbeszélő költeményét dolgozza fel. A nyolc darabból álló olajképegyüttes témájánál és megvalósításánál fogva az irodalomtörténet és a művészettörténet számára is kuriózum, a teljes sorozatot most láthatja először a nagyközönség múzeumi környezetben.
Orlai Petrics Soma (1822–1880) képzőművészeti tanulmányait Pesten, Bécsben és Münchenben végezte. A 19. századi magyar történelmi festészet meghatározó képviselőjeként működött. Ugyanakkor az irodalom mint ihletforrás és téma végig fontos maradt számára. Közeli barátja és másod-unokatestvére, Petőfi Sándor munkássága mellett Vörösmarty Mihályé is ösztönző hatást gyakorolt művészetére.
Orlai zsánerszerű historikus képei a történeti festészet emelkedett stílusát az életkép intimitásával ötvözték. A Szép Ilonka-sorozat darabjai – A les, A meglepetés, Beköszöntés, Felköszöntés, Búcsú, Felismerés, Búsongás, Gyász – e műfaji körbe illeszkednek. A templomi stációképek örökségét követve Orlai is a keretet díszítő képszalagokkal magyarázza az éppen ábrázolt eseményt.
A kollekció különlegességéhez az is hozzájárul, hogy ezek az aranyozott, feliratos szalagok eredeti állapotukban őrződtek meg.
Orlai Szép Ilonka-sorozata csaknem 150 évig az azt megrendelő Peterdi család tulajdonában volt. 1959-ben már felajánlották a Petőfi Irodalmi Múzeumnak, akkor a vásárlás anyagi forrás hiányában nem jött létre. 2016-ban a Kieselbach Galéria téli aukcióján bukkant fel. Végül 2018 őszén a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programja jóvoltából letétként került a Petőfi Irodalmi Múzeumba.
A Szép Ilonka-ciklus finom szimbolikával átszőtt, kiérlelt festői programja szép példáját nyújtja az irodalom és a képzőművészet, a költő és a festő találkozásának. A festménycsoport négy meghatározó motívuma (vadászat, virág, ablak, természet) kapcsolódási pontokat kínál a mai befogadónak a képekhez és a vershez.
A sorozat mellé választott kortárs munkák is rajtuk keresztül lépnek párbeszédbe a Szép Ilonka-történet belső mozzanataival,
tétjeivel, felvetéseivel, mindazzal, amit Orlai az események lelkének nevezett. A kiállításon részt vevő kortárs művészek között van Birtalan Zsolt, Bondor Csilla, Körei Sándor és Uray-Szépfalvi Ágnes. A tárlat 2024. március 31-ig látogatható.
Borítókép: Orlai a keretet díszítő képszalagokkal magyarázza az éppen ábrázolt eseményt (Forrás: Kultúra.hu/Bach Máté)
