Népessy Noémi riporteri kérdésre mondta el, hogy szerinte a váltás oka az, hogy amire 2019-ben felkérték, nevezetesen a Budapesti Történeti Múzeum (BTM) megreformálása, az gyakorlatilag kudarcot vallott a maroknyi belső ellenzék és az ő politikai és sajtókapcsolataik eredményeként.
A még Tarlós István főpolgármester idejében kinevezett, leköszönő igazgató szerint bár az intézmény sem belső hivatali struktúrájában, sem működésében nem tudott megújulni, szakmailag virágzó intézmény a mai napig. A reformra azért lett volna szükség, mert a 140 éves múzeum mai szervezeti formájában 4-5 évtizede működik.
– Kevesen tudják, hogy a BTM-nek tagintézményei vannak. A központja és az egyik tagintézménye a Budavári Palotában van, a másik tagintézmény a Kiscelli Múzeum, a harmadik az Aquincumi Múzeum, és a negyedik a Lajos utcában a Budapest Galéria. Ezek mind kis tudományos műhelyekként működnek, de ez mégis egy országos múzeum, ez jogszabályba lefektetve is így van.
Vannak bizonyos struktúrák, belső működési mechanizmusok, amelyeket célszerű – ez volt a szitokszó az egész történetben – „központosítani”, hogy ne legyenek az intézményben párhuzamosságok. Én ezeket szerettem volna felszámolni – jelentette ki Népessy Noémi a podcastben.
A múzeumigazgató elmondta, hogy ezeket a reformtörekvéseket főleg két tagintézmény, a Kiscelli és az Aquincumi vezetői – teljesen tévesen – úgy ítélték meg, hogy az ő autonómiájukat akarják korlátozni. Ezzel ellentétben szerinte a tagintézményekben a szakmai területeken teljes önállóság van.
– Amit én szerettem volna, hogy ez az intézmény látható legyen a fővárosban, azt pedig úgy szerettem volna elérni, hogy a szolgáltatási területek, a közönségkapcsolat, a múzeumpedagógia, a kommunikáció, a shopok, a marketing központi szervezeti egységre legyenek felfűzve, attól függetlenül, hogy ott maradnak a tagintézményekben az ott dolgozó kollégák, de legyen egy közös kommunikáció, egy közös irányvonal, ami segít abban, hogy a Budapesti Történeti Múzeum ismertebbé váljon a városban. Sajnos ez volt a tyúkszem – állapította meg keserűen.
Kifejtette, hogy a tagintézményneknek nincs saját költségvetése, egy központi büdzséje van a BTM-nek, melyet a Fővárosi Önkormányzat biztosít.
Nem volt az, hogy én elvontam a pénzeket a tagintézményektől, és ők ettől légüres térbe kerültek volna. Csak racionalizálni akartuk a beszerzéseket, közbeszerzéseket, mert például nonszensz az, hogy a Kiscelli Múzeum munkatársa kimegy a barkácsáruházba, és ott vesz három darab izzót. Ez egy háromszáz fős, három és fél milliárd költségvetésű intézményben nem így működik, ezt meg kell reformálni, ez vitán felül áll.
Az igazgató elmondta, hogy amikor a fővárosnak új vezetése lett 2019-ben, a Kiscelli Múzeum igazgatója megkereste a főpolgármestert, és jelezte neki, hogy szeretné átvenni a BTM igazgatói székét.
– Akkor volt egy nagyon széles körű társadalmi összefogás, aminek eredményeképp a Fővárosi Közgyűlés végül is nem tűzte napirendre a leváltásomat, viszont az elmúlt négy évben körülöttem egy légüres teret teremtett. A Fővárosnak semmilyen szinten nem volt prioritása, hogy a megkezdett reformok haladjanak. Sokkal inkább a személyes konfliktusok kihegyezése, kiélezése és felnagyítása volt a cél – jelentette ki Népessy Noémi, akinek jövő tavasszal, március 31-ig szól a kinevezése.
2024. április 1-jétől a 71 éves Csorba László történész veszi át a helyét, akinek múzeumvezetői múltja is van, hisz 2010 és 2016 között a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatója volt.
A Népessy Noémivel készült podcast teljes egészében itt hallgatható meg.
