Egy különleges művész házaspár hat és fél évtizedes közös útja

Emléktáblát avattak Hárs Ernő költő, műfordító és Sándor Judit opera-énekesnő emlékére egykori budapesti lakásuknál, ahol 64 évig éltek boldog, kiegyensúlyozott házasságban. A táblát leleplező Ókovács Szilveszter azt kívánta, a művész házaspár ragyogjon továbbra is emlékünkben a magyar művészet egén. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szerint Sándor Judit világszínvonalat képviselt.

Fotó: Bach Máté

Felavatták a Hárs Ernő–Sándor Judit művész házaspár emléktábláját kedden egykori budapesti, Eötvös utcai lakásuknál Sándor Judit születésének századik évfordulója alkalmából. A Debussy szerezte Pelléas és Mélisande című zenedráma legendás női címszereplőjét 1948-ban, az első évadban szerződtette az Operaház, ahol az év november 13-án debütált Mozart A varázsfuvolájában. Az Operaház Kossuth-díjas magánénekese szoprán és mezzoszoprán szerepekben is számos emlékezetes alakítást nyújtott. A család kezdeményezésére, Terézváros önkormányzata támogatásával megvalósuló emléktábla avatásán Ókovács Szilveszter arról beszélt, hogy a művésznő személyében egy művelt, intelligens, finom nőt ismerhettünk meg. A Magyar Állami Operaház főigazgatója szerint Sándor Judit a zenei készség és a szép szövegmondás együttállása segítségével válhatott olyan kimagasló művésszé, hogy a visszavonulása után a legmagasabb magyar művészeti elismerést, a Kossuth-díjat is kiérdemelte.

Sándor Judit, a Magyar Állami Operaház egykori magánénekese. Forrás: Facebook/Operaház/Opera Archívum

Ókovács Szilveszter beszédében kiemelte, hogy egy időben csak ő énekelte Mélisande-t, ami szerinte azt jelzi, hogy a lelkében ott volt a franciára termett szépség is, és az a cizelláltság, amely az efféle finom, áttetsző zenékre alkalmassá tette őt.

A főigazgató párhuzamot vont Elisabeth Schwarzkopf, a XX. század egyik legjelentősebb énekese és Sándor Judit között, hangsúlyozva, hogy ez a világszínvonalat jelenti.

Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója Sándor Judit és Hárs Ernő emléktáblájának avatásán. Fotó: Bach Máté

Az emléktáblát leleplezve Hárs Ernőről és Sándor Juditról azt mondta: ragyogjanak továbbra is emlékünkben a magyar művészet egén.

 

Az Operaház aranykorának kiváló énekesnője

A Sándor Juditot méltató Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester felidézte, hogy az Operaház a múlt század derekán élte az egyik aranykorát, s ennek olyan briliáns alakítói voltak, mint az éppen száz éve született kiváló énekesnő, Sándor Judit. – A szakmai tökéletesség, a kultúra és a zenei intelligencia csodálatos egysége jellemezte Judit művészetét. Irodalmi kötődései szépen simultak e pályához, elmélyítve azt. Hangjának kiegyenlítettsége, törésmentessége, hangterjedelme szoprán szerepek eléneklésére is alkalmassá tették őt – fejtette ki, hozzátéve, hogy Sándor Judit a különböző karakterek széles skáláját minden stílusban hiánytalanul és hitelesen tolmácsolta.

Medveczky Ádám Kossuth-díjas karmester Sándor Judit művészetét méltatta. Fotó: Bach Máté

– Tanúja voltam, hogy az érett, nagyszerű művész milyen fegyelmezetten, milyen alázattal készül egy szerepre, igényességgel magához és a kollégáihoz, törekedve a teljességre. Nagy hatással volt rám már a közös próbák alatt is. Ez a zenei fegyelem, intelligencia és a biztos stílusismeret vezette őt az oratóriumok énekléséig – fejtette ki Medveczky Ádám, aki úgy fogalmazott,

Sándor Judit papnője volt a nagy barokk és klasszikus oratóriumoknak.

A karmester kitért rá, hogy Sándor Judit rendkívül szívesen és gyakran énekelt kortárs zenét, korának szinte valamennyi elismert zeneszerzőjétől énekelt dalciklust, oratóriumokat és operát. Hozzátette, hogy a művésznő nagy hangsúlyt fektetett a szép magyar nyelvre, tiszta szövegmondásáért nagyon szerették a zeneszerzők. – Sándor Judit tekintete, az arcán állandóan jelenlévő finom mosolya felejthetetlen. Neve nemcsak erre a táblára van felírva, hanem a lelkünkbe is, Sándor Judit bennünk él örökké – fogalmazott Medveczky Ádám.

„Magasra helyezte a lécet, és ezt a lécet folyamatosan megugrotta”

A Hárs Ernőt méltató Erős Kinga arról beszélt, hogy e két embernek az élete összeforrt, példaértékűen élték mindennapjaikat, és így is alkottak. – A mai világban, amikor a társadalmi, családi kapcsolataink szétesőben vannak, akkor nagyon jó látni azt, hogy vannak ilyen példaképek, mint ez a művész házaspár, akik nemcsak családot teremtettek, hanem ki-ki a maga tehetségével szolgálta a közösségét, amibe született. Judit a hangjával, Ernő pedig a verseivel, fordítói munkásságával – emelte ki a Magyar Írószövetség elnöke, utalva rá, hogy Hárs Ernő és Sándor Judit 64 évet éltek boldog, kiegyensúlyozott házasságban.

Erős Kinga, a Magyar Írószövetég elnöke Hárs Ernőt méltatta. Fotó: Bach Máté

Szerinte Hárs Ernő törékeny, finom és formagazdag költői világgal ajándékozott meg bennünket, aminek különös jellemzője a folyamatos egyívűség.

Olyan líra az övé, mint ami a magasugrókra jellemző. Valaki megugorja a legmagasabbat, amit sportolóként teljesíteni tud, majd folyamatosan azt a szintet hozza. Hárs Ernő is ilyen alkotó volt: nagyon magasra helyezte a lécet, és ezt a lécet folyamatosan megugrotta költőként

– fogalmazott Erős Kinga, aki kitért Hárs Ernő kimagasló műfordítói tevékenységére is.

– A műfordítói tevékenység a lehető legnagyobb alázatot kívánja az embertől. Végtelen magány és egyedüllét, amikor ezekkel az alkotókkal és művekkel megküzd az ember. Az a legjobb fordítás, amikor egy adott nyelven jól működik egy mű. Hárs Ernő munkássága komolyan bekapcsolt bennünket a világirodalom fontos áramlásaiba, ráadásul különleges tehetsége volt a formához. Az ugyanis erőn felüli munka, hogy ne csak a mű szellemiségét, hanem annak a formáját is a legjobban, leghűségesebben tolmácsoljuk, Hárs Ernő pedig képes volt erre – méltatta az Írószövetség elnöke a 2014-ben elhunyt, többek között József Attila- és Hieronymus-díjjal kitüntetett költőt-műfordítót, a Magyar Írószövetség örökös tagját.

Fantasztikus együttműködés

A művész házaspár lánya, Hárs Borbála szülei közös munkájáról, együttműködéséről így beszélt a Bartók rádiónak: – Édesapám mint költő-műfordító rengeteg dalt fordított le, mert abban az időben eredeti szöveggel kevés dalt énekeltek. Ez dalesten is célszerű volt, akkor még nem volt az, hogy kiadtak egy brosúrát a fordítással, hanem inkább magyarul énekeltek. A rádióban pedig kifejezetten megkívánták, hogy mindent magyarul énekeljenek, úgyhogy édesapám ontotta a zenei fordításokat, ami nem is olyan egyszerű dolog. Fordítás háromféle van: a nyersfordítás, a művészi műfordítás és a zenei fordítás, ami énekelhető is. Úgyhogy ebben aztán édesanyám segített neki, fantasztikus kooperáció alakult ki köztük.

A Bartók rádió Évfordulók című műsorának következő részében (október 16., 19 óra) a száz éve született és 15 éve elhunyt Sándor Juditra emlékezik Becze Szilvia műsorvezető a művésznő lánya, Hárs Borbála segítségével.

Borítókép: Ókovács Szilveszter, a Magyar Állami Operaház főigazgatója leleplezi Sándor Judit és Hárs Ernő Eötvös utca 4. szám alatti emléktábláját (Fotó: Bach Máté)