Ahogy számos nagy magyar múzeum, így az MTM megalapítása is 1802-re datálható, ugyanis ekkor ajánlotta fel a nemzetnek gróf Széchényi Ferenc gazdag nagycenki gyűjteményét. Ekkor tájt született meg a Magyar Nemzeti Múzeum, amelyből később kivált a Magyar Természettudományi Múzeum, de ettől függetlenül 1802-höz kötődik az alapítás. Ugyanakkor kapcsolják 1803-hoz is, mivel Festetics Julianna, Széchényi gróf felesége abban az évben kínálta fel értékes ásványkollekcióját, megalapozva a gyűjteményt, tehát a múzeumnak kettő születésnapja is van.
Az MTM vitathatatlanul az egyik legnagyobb múzeum: gyűjteménye több, mint 11 millió darabból áll. Magyarul minden hetedik, hazai közgyűjteményben tárolt műtárgy itt található, így volt miből szemezgetni a négy részből álló jubileumi tárlatra. — Most főképp a zoológia, a botanika, az ásvány- és kőzettan, az őslénytan, illetve a tudománytörténeti könyvtár területéről válogattunk. Van egy, a csarnokot körbeölelő fotókiállítás, amely a legszebb tárgyainkat sorakoztatja fel. A következő rész a gyűjtésről szól: ez a tevékenység az első pillanattól kezdve jellemző volt a múzeumi életre. A mindenkori kollégák számos izgalmas külföldi expedíció során gyűjtötték a különleges természettudományos objektumokat az egész világból. Van egy egység, amely az intézmény történetét tárja fel.
Itt található egy makett, amely az első világháború előtt Lendl Adolf a Vérmezőre, a Természettudományi Múzeum otthonának tervezett, ám soha fel nem épült, magyaros, szecessziós épület kicsinyített mása.
A negyedik szekció az adományokról szól. Ez a jelenség most is nagyon fontos, de a XIX. században, illetve a XX. század elején hatalmas méretű adományok érkeztek. Ez volt a természetrajz aranykora, mivel akkor voltak olyan lelkes nagybirtokosok, vállalkozók, akik mai viszonylatban milliárdos nagyságban adományoztak műtárgyakat a nemzetnek — fogalmazott Bernert Zsolt.
A tárlat kapcsán a főigazgató kiemelte, hogy annak
központi eleme egy nagy, látványos kiállítási darab, méghozzá egy varánusz preparátum. A komodói varánusz a szárazföldi gyíkok közül a legnagyobb.
— Ezt a hím és nőstény példányt a Nyíregyházi Állatkert Indonéziából kapta, ahol ez az élőlény szent állat, így az csak nagyon komoly engedélyekkel kerülhet ki az országból. Ezeket az egyedeket haláluk után preparálták, a nőstény csontvázát, a hím egyednek pedig a montírozott preparátumát helyeztük ki. Ez a példa jól mutatja azt, hogy folyamatosan zajlanak a nemzetközi térben is ajándékozások. Megtisztelő az, amikor egy olyan ország, aminek van valamilyen unikális élőlénye, felajánl abból egy másik országnak, egy másik közgyűjteménynek — összegezte az intézmény vezetője.
A főigazgatót a gyűjtemény legértékesebb darabjairól is faggattuk, aki elmondta, a legnagyobb kiállított tárgyunk a kupolacsarnokot felülről kémlelő bálnacsontváz. — Ez annyira fontos, hogy tulajdonképpen az épület azon elemét ennek a csontváznak a befogadására hozták létre. Ez kétségtelenül önmagában is egy nagyon nagy értéket hordozó, különleges darab.
Ugyanakkor vannak kicsi gyűjteményi elemek, amelyeknek lehet, hogy a tudományos értéke felbecsülhetetlen.
Például kollégáim Kína azon területéről hoztak denevért, ahonnan a COVID–19-járvány elindult. Ezeknek a szövetmintái tudományos szempontból rendkívül fontosak, a járvány megértése, megakadályozása szempontjából. Nehéz különbséget tenni, mivel egy kisgyereknek nyilván a látványos tárgy lesz a fontosabb. Ugyanakkor, ha a társadalmi értékét nézzük, akkor lehet, hogy egy kis bőregér is nagy kincs lehet – egészítette ki az MTM vezetője.
A videót készítette: L. Szabó Fruzsina
Borítókép: Komodói varánusz csontváza a 220 év kincsei című kiállításon (Forrás: MTI/Lakatos Péter)
