Újabb Árpád-kori rom került elő + videó

Viszonylag rövid időn belül siker koronázta a Bács-Kiskun vármegyében elkezdett ásatásokat. Múlt hónap közepén kezdték el a feltárásokat Miklapuszta egykori templomának maradványainál, ahol több jelentős leletre bukkantak a régészek. Pénzérmék, fagerendák, gyűrűk és harangtöredékek is előkerültek, de mindezek mellett az Árpád-kori templomon belül is számos sírt tártak fel.

Milyen volt egykor a templom?

A miklapusztai templom mészkőből, téglából épült, a tetőzete cserép volt, de az építőanyagait elhordták a későbbi idők során odatelepülők. A kutatás során festett vakolattöredékekre és egy keresztelőmedence darabjaira rábukkantak a térképeken Harangláb néven jegyzett határrészen. Az 1500-as évek közepén készült összeírásokban azonban már lakatlan pusztaként említik a területet.

A most feltárt templommaradványt az ásatást követően visszatemetik, a leletanyag pedig a kalocsai múzeumba kerül.

Manapság nagy ütemben történnek ásatások, és sok olyan rom, maradvány kerül elő, ami évszázadokon keresztül rejtőzködött – mint például a Tomajmonostora határában feltárt egyházi épület.

Önkéntesek is segítették a feltárást

Miklapuszta középkori templomának feltárása szeptember 18-án kezdődött. A kalocsai szakemberek mellett bekapcsolódtak a munkálatokba a bajai Türr István Múzeum munkatársai és az Szegedi Tudományegyetem régészhallgatói. Két-két apostagi, illetve hartai önkéntes is segítette munkájával a feltárást. Fontos szerepük volt a közösségi fémkeresősöknek, a geodéziai adatokat pedig Körmendy László és Buczkó Gábor dolgozták fel. A feltárás térinformatikusa Pánya István, a kecskeméti múzeum munkatársa. A Dunatáj Közalapítvány a földmunkákban segített, akárcsak az Állampusztai Mezőgazdasági Kft. A község önkormányzata pedig a szállást biztosította a szegedi régészhallgatóknak.

Borítókép: Régészek a miklapusztai ásatáson (Fotó: Tapodi Kálmán)