Egy különleges formanyelvet és emberi közösséget ismertem meg Beregszászon, ami a szakmai utam meghatározó részévé vált – ezekkel a szavakkal vezette be a kerekasztal-beszélgetést Kozma András dramaturg. Arra a kérdésre, hogy mi a titka annak, hogy ez a közösség minden nehézség ellenére fenn tudott maradni, Vidnyánszky Attila elmondta, véletlenek sokasága alakította így. Még a Szovjetunió idején, a kijevi Film- és Színművészeti Egyetem harmadik évfolyamának végén keresték meg azzal, hogy lehetőség van arra, hogy kisebbségi magyar ajkú színház alakuljon Kárpátalján. Kezdetben nem hitt túlságosan ebben a vállalkozásban és abban, hogy ilyen kis létszámú – 170 ezres – közösségben van elég tehetséges magyar színész. Mégis a vidéket járta, hogy színészosztályt verbuváljon.
– Végignéztem az összes iskolát, ahol magyarok végeztek, végül valahogyan összejött egy osztály. Mi voltunk Kijevben akkor „a magyarok”, én meg Attila, aki hozta a népét. Mondtam is a színészhallgatóknak, hogy általunk fogják megismerni a magyarokat.
A változó időkben, 1989 körül azt akarták megmutatni, hogy hogyan kell bánni a kisebbséggel,
én meg úgy voltam vele, hogy ne én legyek az akadálya a sikernek – fogalmazott az igazgató.
A változó időkről szólva elmondta, hogy mire odáig jutottak, hogy megalakulhatott az Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház Beregszászon, addigra minden megváltozott: a frissen létrejött, független Ukrajnához tartoztak. Az igazgató hozzátette, hogy ugyan sok válságot élt meg a színház – története alatt mintegy hatszor kellett abbahagyniuk –, mégis a mostani, háborús idők válsága a legnagyobb a színház életében is.
A beszélgetésben résztvevő Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta, hogy vannak idők, amikor megnyílik a tér, és ez egy ilyen időszak volt Kárpátalján a színháznak.
– A Népszínház egyszerűen úgy döntött, hogy szeretne magyar színházat csinálni, annak ellenére, hogy szinte semmi nem volt: díszlet, színház és még színészek sem. Egyébként én magam azt hittem mindeddig a pillanatig, hogy a színházat leginkább Vidnyánszky Attila akarta létrehozni. A megyei közgyűlés elnökeként a teátrum ügyeit igyekeztem rendezni, ami visszatekintve egy hőstörténet és egy igazi nagy siker.
