Budapest története a divat tolmácsolásában + exkluzív videó

Színpompás utazásra hív a Kiscelli Múzeum új időszaki kiállítása, a Divat & Város, amellyel az intézmény a főváros egyesítésének 150 éves évfordulója előtt tiszteleg. A kiállítás nemcsak a város fejlődésének állomásait mutatja be, hanem azt is, hogyan alakította és tükrözte a divat az egyes korok társadalmi és kulturális változásait, milyen szerepet játszott a város identitásának formálásában.

Fotó: IMAGE TELLERS

A Divat & Város az 1873-tól 2023-ig terjedő időszakot öleli fel, és mintegy 250 tárgyat tartalmaz, amelyek felidézik, hogyan fonódott össze a divat és a nagyvárosi élet az évek során. Szatmári Judit kurátor lapunknak bemutatta a kiállítás legrégebbi darabját, de elmagyarázta azt is, hogy mely történelmi események hatására egyszerűsödött le a nők viselete.

— Ezzel a kiállítással az volt a célom, hogy olyan tárgyakat válogassak, amik nem csak az adott korra jellemző divatot tükrözik, hanem a város története szempontjából is fontos eseményeket, fordulópontokat, történelmi változásokat reprezentálnak. Emellett jelképesen be akartam mutatni azokat a szalonokat, cégeket, vállalatokat, gyárakat, amik ebben a városban működtek, amik lefordították azt a divatot, ami Párizsból, Londonból érkezett — hangsúlyozta a kurátor, aki kiemelte, hogy azok az évek is megjelennek, amikor Budapest nagy történelmi események tanúja volt. Ilyen a millennium, a koronázás, a világháborúk, az ‘56-os szabadságharc vagy épp az államosítás. Ezek a divatra, vagy legalábbis a divatiparban dolgozókra és a ruházkodó emberekre is komoly hatással volt. 

A csodálatos ruhaköltemények között sétálva Szatmári Judit elmesélte, hogy a tárlatban dominánsabb a női divat, hiszen sokkal látványosabban változott, sokkal nagyobbat fordult, mint a férfi divat, ugyanis annak alapdarabjai, szabásvonalai — az öltöny, a zakó, az ing, a kalap —  már a városegyesítés időszakában is léteztek. — A női ruhák átalakulásának egyik oka, hogy maga a divatipar tudatosan egy szezononként változó női divatot kreált. De a nők társadalmi helyzete is nagyon sokat változott, hiszen a XIX. században egészen más szerepe volt a gyengébbik nemnek, mint aztán az I. világháború idején. Az emancipáció is erősen visszatükröződik az öltözködésben. A boldog békeidőkben még fűzők, turnűrök, abroncsok, sok réteg, alsószoknya, kényelmetlen ruhák uralták a piacot, ám az I. világháború tájról származó darabokat ma is lehetne hordani, mivel eltűnt a flanc, sokat egyszerűsödtek a ruhák — magyarázza a szakember. 

A kiállítás elrendezés színek szerint történt, amit azzal indokolt a kurátor, hogy Divat & Város a múzeum templomterében kapott helyet. —  Ez egy XVIII. századi romtemplom, fantasztikus belmagasságú, tágas térrel komoly látványeleme az épületnek. Úgy gondoltam, hogy a kiállításban is kell egy látványelem, így színcsoportokat alakítottam ki a különböző korokból származó tárgyakból - összegzi a viselettörténet-kutató. 

Ha a tárlat által felölelt korszakot nézzük, akkor a legrégebbi viselet az 1870-es évek elejéről származik. Ez egy turnűrös, csipkerátétes barna taftruha, amit feltehetően egy idős asszony hordott. Meglepő módon ezek az anyagok nagyon strapabíróak, képesek a mai napig nagyon szép állapotban megmaradni, természetesen megfelelő körülmények között tárolva. Például ez a ruha sem igényelt semmilyen restaurálást a kiállítás előtt. 

A város minden szempontból inspirálta mindig is a tervezőket. A kortárs időszakot kifejezetten ilyen tárgyak, ilyen ruhák képviselik. De ennek a Budapest-ábrázolás témakörének van a kiállításban egy nagyon érdekes előzménye: egy P. Szabó Éva által tervezett textilmintából készült ing, ami reformkori metszetek vannak reprodukálva. Ez több mint hetven éves darab ám a mai napig elképesztően friss, illetve nagyon jól példázza, hogy a tervezőkben már évtizedekkel ezelőtt megszületett egy viselhető főváros ötlete. 

Borítókép: A kiállítás 2024. április 14-ig látható (Forrás: Kiscelli Múzeum)