Felelős vezető

A péntek esti előadás közben történt sajnálatos baleset után Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója elismerve felelősségét, lemondott a Nemzeti Színházban betöltött posztjáról – adta ki közleményében a Nemzeti Színház. A színházigazgató hétfő reggelre döntéséről tájékoztatta Csák János kulturális és innovációs minisztert. A Kossuth- díjas rendező, színész, színházalapító, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház alapítója második ötéves ciklusát tölti a Nemzeti Színház élén, mandátuma 2028-ban jár le.

Budapest, 2023. október 18. Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója beszél, mielõtt Kásler Miklóssal, a Magyarságkutató Intézet fõigazgatójával, tiszteletbeli elnökével aláírja a két intézmény közötti tudományos, szakmai együttmûködési megállapodást a Magyarságkutató Intézetben 2023. október 18-án. MTI/Szigetváry Zsolt Fotó: Szigetváry Zsolt Forrás: MTI

Mint azt korábban megírtuk, pénteken a Rómeó és Júlia előadását félbe kellett szakítani, mert baleset érte az előadás két szereplőjét. Az esetet megelőzően Horváth Lajos Ottó kolléganőjét, a főszerepet alakító Szász Júliát tartotta egy kis erkélyen. A színész állítólag váratlanul megszédült, emiatt mindketten átestek a korláton, majd több méter magasból a színpad deszkáira zuhantak. Mindkét színészt azonnal kórházba szállították és megműtötték. 

Vidnyánszky Attila tizenkét éve vezeti a Nemzeti Színházat, éppen idén harminc éve alapította a kárpátaljai magyarság első magyar nyelvű színházát, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színházat. Megelőzően a kijevi egyetemen színészmesterséget tanított, ahol rendezőként végzett, és ahova saját maga toborozta a magyar tehetségeket, bejárva a legkisebb falvakat. 

Mint azt néhány hete egy kerekasztal-beszélgetésen elmondta, nem hitt eleinte igazán abban, hogy ilyen kis létszámú – 170 ezres – közösségben van elég tehetséges magyar színész ahhoz, hogy a kijevi Film- és Színművészeti Egyetem felkérésére magyar színész osztályt indítsanak. Akkoriban az is képtelen vállalkozásnak hatott, hogy egy kisebbségi magyar ajkú színház meg tud alakulni Kárpátalján. Mégis vannak idők, amikor megnyílik a tér, a rendszerváltozás körüli pár év ilyen volt, amit a fiatal alkotó, Vidnyánszky Attila felismert, és hitével, tehetségével, a színház iránti csillapíthatatlan szenvedélyével elindította a kárpátaljai magyar színjátszást. Mindezt az anyaországról leszakadt, mostoha sorsú településen, ahol a magyarság jelentős része addig nem járt színházban. 

Vidnyánszky Attila társulata, régi és új tagok Beregszászban a színház nézőterén (Fotó: Eöri Szabó Zsolt)

Az itthon elterjedt naturalista-realista, szövegközpontú színházzal szemben sajátos formanyelvet alakított ki, kezdettől fogva sajátos teremtő nyelv kidolgozásával kísérletezett, amit ő költői színháznak nevez. Ez a nyelv antropológiai tanulmányútra hív, a jelen viszonyrendszerektől eltávolít, felemel és arra törekszik, hogy valamiképp külső szemlélőként tekinthessünk magunkra az általa alkotott univerzumban. 
 

2000-ben Ukrajnában az év rendezője lett, két évre rá pedig érdemes művész címet kapott. 2002-ben vette át a Jászai-díjat, 2004-ben a Roberto Zucco rendezéséért itthon a Kritikusok díjában részesült, innen pedig rendszeresen szakmai és állami elismerések sorát érdemelte ki az anyaországban is. A legrangosabb állami elismerést, a Kossuth-díjat 2011-ben vette át, és már a Nemzeti Színház vezetője volt, amikor a  Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb rendezés és a legjobb előadás díját vehette át Az Isten ostora című előadásért. 

A kilencvenes évek végétől rendezett rendszeresen magyarországi és határon túli színházakban, mások mellett a régi Nemzeti Színházban, a Pesti Magyar Színházban az Újszínházban állított színpadra darabokat, a kárpátaljai társulattal, de sokszor magyarországi színészekkel együttműködve. 
A zeneiség ugyancsak meghatározó eleme rendezéseinek, 2004-től a Magyar Állami Operaház vezető rendezőjeként dolgozott, 2006-tól a Csokonai Színház művészeti vezetője volt, 2007 áprilisától igazgatta a színházat 2013-ig. A debreceni igazgatása alatt indította el a máig élő Deszka fesztivál elnevezésű kortárs drámai színházi találkozót. Már a Csokonai Színház vezetése alatt célja volt a kulturális sokszínűség megteremtése, az európai színház képviselőit rendszeresen meghívta Debrecenbe. Egyebek mellett Rizsakov Fodrásznő című előadása vagy Novarina Valére Képzeletbeli operettje is a repertoár része volt. 

Ezt a kezdeményezését a Nemzeti Színház rendezőjeként teljesítette ki a Madách Nemzetközi Színházi Találkozó (Madách International Theatre Meeting – MITEM) megszervezésével, amelyre tíz éve 12-14 országot hív meg évente nagyon színes merítésből, ázsiai egzotikus országokon keresztül Dél-Amerikáig és Mexikóig mindenfelől. 

A kortárs világszínháznak olyan esszenciáját teremti meg a magyar fővárosban, amire soha ezelőtt nem volt példa itthon. A világszínház meghatározó intézménye, a Színházi Olimpia Nemzetközi Bizottsága 2023. április 19-én tagjai közé választotta Vidnyánszky Attilát. 

A nemzetközi eseményre egyébként magyar társulatként először 2001-ben a beregszászi színház meghívást kapott  Csokonai Dorottyájával. A Nemzeti Színház társulata Vidnyánszky Attila rendezésével a Rocco és fivéreivel lépett fel ismét a rangos eseményen, az pedig egyértelműen Vidnyánszky érdeme, hogy idén hazánk adhatott helyet a találkozónak, amelyre 58 ország összesen 750 előadást hozott el. 
Kuratóriumi elnökként, oktatóként rész vállalt a Színház- és Filmművészeti Egyetem alapítványi átszervezésében, a szakma egy részének szüntelen támadásai közepette vitte végbe a modellváltást. Miközben érdemeit, tehetségét kezdettől egyöntetűen elismerte a színházi szakma, a Nemzeti Színház élére kerülése és a Magyar Teátrumi Társaság mint a legnagyobb szakmai érdekvédelmi szervezet megalapítása óta személye folyamatos baloldali támadások célpontja lett. 
Felelőségvállalása példátlan a hazai színháztörténetben.

Borítókép: Vidnyánszky Attila (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)