A kétnapos konferencián a főképp Robert Burns, Adam Mickiewicz, France Preseren és Petőfi Sándor körül kialakult értelmezések hasonlóságait és különbségeit vették sorra az irodalom- és kultúrtörténészek, ugyanakkor a romantika képzőművészetét és zenei világát sem hagyták ki a vizsgálandó területek közül. Az említett hírességek: Robert Burns, a skót nemzeti költő, Mickiewicz, a lengyel kultúra romantikus költőfejedelme, France Preseren, a szlovén irodalom tragikusan rövid életű nagy költője, valamint Petőfi, a magyar romantika központi alakja sok szálon kapcsolódik a nemzetek történelméhez és áttételesen egymáshoz is. Bár nem lehet minden előadót és előadást részletesen bemutatni, néhány érdekességről érdemes említést tenni.
Az előadók ugyanis számos Petőfi-értelmezéssel lepték meg a hallgatóságot. Így például Joep Leerssen holland kultúrtörténész a romantikus szerepminták kapcsán a jövőt megjósló fiatal látnok alakjában idézte meg a magyar költőt. T. Szabó Levente erdélyi magyar irodalomtörténész A magyar nemzeti irodalmi hős mint fogyasztási cikk című előadásában arról beszélt, hogy a fogyasztói kapitalizmus és a modern nemzetépítés hogyan kapcsolódott és működött együtt a XIX. század közepén. Szó esett a tragikus hős végletekig magasztalt alakjáról Wolfgang Müller-Funk nyugalmazott osztrák irodalomprofesszor előadásán, valamint a hőstoposzok kialakulásáról, a nemzet hőssé formálásáról – az utóbbiról Pesti Brigittától, a Bécsi Egyetem oktatójától hallhattunk.
Lajosi Krisztina kultúrtörténész Liszt Ferenc Chopin-életrajza alapján a zene nemzetteremtő hatásáról beszélt, de érdekes volt szembesülni azzal is, hogy az emlékezetipar, a kultuszápolás hogyan működött például a kulturális útvonalak létrehozásával, vagy hogy a különböző kultúrák között milyen párbeszéd alakult ki Goethe és a skót Thomas Carlyle levelezése, tudós barátsága története szerint.
Végezetül Nicola J. Watson irodalomprofesszor előadását sem hagyhatjuk ki, aki a romantika nagyjainak hat ikonikus, emlékőrző tárgyát egy „virtuális zarándoklat” formájában mutatta meg a közönségnek. Így aztán egy, Ossziánnak szentelt házikótól Lord Byron vitatott eredetiségű aláírásán és Alfieri itáliai síremlékén át végül Petőfi Sanghajban található két szobráig jutottunk el. A sok kérdést felvető, szokatlan nézőpontokat feltáró konferenciát végül az aktuális kiállítás látogatása zárta, a Petőfi születésének 200. évfordulója alkalmából rendezett Költő lenni vagy nem lenni című tárlaton.
Borítókép: A Petőfi Irodalmi Múzeum (Forrás: Wikipédia)
