Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a köszöntőjében hangsúlyozta, hogy mindenkiben él egy sajátos kép Szőcs Gézáról. Sokszínűsége művein keresztül is megismerhető. Kiemelte, hogy munkásságának feldolgozása komoly feladatot ró az itt maradtakra, az utókor sokáig fog foglalkozni Szőcs Géza örökségével.
A költő hagyatékának jelentős része idén került a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményébe.
Szőcs Géza hatalmas szellemi örökségének feldolgozása nagy kihívást állít az irodalmárok, a pályatársak elé.
Hálásak lehetünk, hogy azonosíthatjuk azokat a gondolatokat amelyeket ránk bíztak. Géza egyszemélyes intézmény volt
– mondta Demeter Szilárd, aki a közönséget elgondolkodásra késztette kérdésével: – Mennyire vagyunk felkészültek arra, hogy feldolgozzuk örökségét? Van-e megfelelő érzékenységünk a szépre és a jóra? Géza mérce volt – elmélkedett a szerző pályatársa.
A Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója azt is felidézte, hogy Szőcs Géza sokat elbírt, rengeteget dolgozott. Válaszokat és megoldásokat keresett személyes és közösségi problémákra egyaránt. Emlékeztetett arra, hogy rendkívül segítőkész ember volt, akire mindig lehetett számítani.
Az intézmény aulájában Szőcs Géza arcai címmel nyílt kamarakiállás a költő személyes tárgyaiból. Régi fényképeket, igazolványokat, írógépet és más dokumentumokat mutatnak be. A kiállításon látható fotók többsége Farkas Wellmann Endre költő képe, aki két évtizede készített felvételeket Szőcs Gézáról.
