Szívet melengető érzés olyan 12–14 éves fiatalokat látni, akik ilyen határozott célokat tűznek ki maguk elé, és ennyire eltökélten tesznek is azért, hogy valóra váltsák az álmaikat. A Baross Imre Artistaművészeti Akadémia filmben bemutatott különleges artistaosztályának tagjai fáradtságot és fájdalmat nem ismerve, számtalan lemondás árán is kitartóan gyakorolnak és küzdenek, hogy a legtöbbet hozzák ki önmagukból. Az osztály tagjai az eredeti tervek szerint egy kínai akadémián szerezhetnének a szakmai jövőjüket megalapozó tapasztalatokat, de a pandémia közbeszól. A növendékek így végül egy kijevi akadémián tölthetnek el egy szemesztert.
Családjuktól távol, önmagukra és egymásra utalva, tanáraik és edzőik irányításával és útmutatásával nemcsak szakmai készségeiket gyarapítják, de a személyiségük is óriási fejlődésen megy keresztül. Egy teljesen más kulturális közegben, Kijevben gyermekből már-már felnőtté válnak, miközben összetartó közösséggé, igazi csapattá kovácsolódnak. Testvérekké válnak abban a nagy családban, amelyet a cirkuszi közösség alkot.
Halász Glória – akinek nevéhez egyebek között a Három tánc, az Alla Zingara és a Mi ez a cirkusz? című filmek is kötődnek – rendezőként gyakran fordul az előadóművészetek felé, amelyek kulisszatitkaiba az egyéni utak, sorsok bemutatásán keresztül enged bepillantást. A Cirkusztestvérekben is egy-egy gyermek személyes története, egy-egy család olykor sorstragédiákkal terhes mindennapjai jelennek meg előttünk. A fiatalok példamutató kitartása pedig egyebek mellett arra tanít, hogy sosem szabad lemondani az álmainkról. Emellett rámutat a közösség támogató erejére és arra, hogy az önmagunkba vetett hitnek mennyire fontos szerepe van az életünkben.
A történet során a lelki utazás mellé egy másik izgalmas szál is bekapcsolódik, hiszen a valós kijevi utazás alkalmával eltérő kultúrák találkoznak egymással, amelyek között a cirkusz iránti szeretet épít hidat. A két közösség tagjai egymást is a cirkusz nyelvén keresztül tudják leginkább megérteni. Bár a növendékek addigra már elhagyták Kijevet, a film végén közvetve mégis megjelenik a háború, hiszen ukrán artisták és artistanövendékek érkeznek hazánkba, a Fővárosi Nagycirkuszba. Az azóta zajlott események fényében nagyon különleges, hátborzongató érzés azokat a felvételeket látni, amelyek az ukrán fővárost és az ottani mindennapokat még a háború előtti állapotban örökítik meg.
