A cikk a felvezetőben elénk tárja azt, hogy az immerzív kiállítások az összes érzékszervünkre kívánnak hatni, ezzel bevonva a látogatókat a látványba, amelynek gyakran aktív részesévé is válhatnak az interaktív paneleknek köszönhetően. Az ehhez hasonló innovatív megoldások már Budapestre is elérkeztek a Párizsi udvarban nemrég megnyílt állandó kiállítótérrel. Ezenfelül csaknem egy éve nyitotta meg kapuit a fényművészetet reprezentáló Light Art Museum is, amely a technika, a tudomány és a művészet révén igyekszik szólni a nézőkhöz.
Az cikkíró szerint a tömegeket megcélzó ilyen típusú attrakciók leveszik a látogatókról a felelősséget.
A látvány gyakran önmagáért beszél, bármilyen intellektuális tevékenység nélkül is felfogható.
Ebből kifolyólag a magas művészettől bizonyos mértékig elhatárolódnak az ehhez hasonló produktumok, ugyanis nem feltétlen a művészet iránt valóban érdeklődő, szűkebb réteg megszólítására törekszenek. Formabontó megoldásai, amelyek a legújabb technológia vívmányait felsorakoztatva mutatják be a 21. századi médiaművészetet, a hagyományos művészetközvetítésnek is kedvezhetnek. A látványipar a kortárs kulturális szcénában egyre inkább jelen van, olyan közönséget is megszólít, akiket a múzeumi légkör távolságtartásra int.
A portál kitér arra is, hogy ezekben a kiállításokban
a zenei aláfestés révén fokozzák a szó szerint bevonódást, belemerülést jelentő immerziót, amelyet különféle illatokkal is erősítenek.
Magyarországra is lassan beszivárogtak a nagy költségvetésű, újmédia-művészetet reprezentáló kiállítások. Az írásban szó esik két fővárosi tárlatról. Az első budapesti immerzív kiállítás a Párizsi udvarban nyitotta meg kapuit a látogatók előtt. A Cinema Mystica alkotócsapat célja a hazai, valamint a közép-kelet-európai újmédia-művészek támogatása. A galériában 21 installáció mellett vetített terek, rövidfilmek és 3D-nyomtatott szobrok is megtekinthetők.
A természettudományos megfigyelések művészi kifejezése a fő mozgatórugója a budapesti Light Art Museum legújabb kiállításának, amely a Superluminal címet viseli.
A Light Art Museum célja a hazai, valamint a nemzetközi fiatal művészek támogatása.
Az elemzés végső soron arra jut, hogy a múzeumpedagógiai foglalkozásokkal kísért tárlatok a vizuális edukáció kiváló eszközeként is szolgálnak egyfajta hidat képezve az elidegenedő látogatók és a művészet között. Nem mellesleg éppen az a legnagyobb ereje a látványközpontú kiállításoknak, hogy abban a világban, ahol a vizualitás áll a központban, eljuthat a fiatal generációkhoz is.
A teljes cikket ITT olvashatja el.
Borítókép: A The Garden nevet viselő installáció egy életfát jelenít meg (Forrás: Cinema Mystica)
