Az Amerikai Múzeumok Szövetsége szerint a XXI. században a mesterséges intelligencia (MI) alapvető eszköz lesz a hatalmas mennyiségű adatot kezelő múzeumoknak – olvasható a Híradó.hu oldalán.
A cikkben sorra veszik azokat a múzeumokat és konkrét példákat, ahol az MI már jelen van a közgyűjteményi életben.
A legelső múzeum, ahol megjelent a mesterséges intelligencia, a párizsi Musée du quai Branly volt még 2016-ban. Az észak-karolinai Duke Egyetemhez tartózó Nasher Múzeum idén szeptemberben pedig odáig jutott az MI alkalmazásában, hogy a Holnap álmai című kiállításának kurátora már nem egy személy, hanem a mesterséges intelligencia volt.
Az MI segítséget tud nyújtani a restaurálási folyamatokban is, mint például Rembrandt Éjjeli őrjáratának esetében történt.
Az amszterdami Rijksmuseum leglátogatottabb műtárgyának oldalait ugyanis 1715-ben levágták, hogy beférjen az amszterdami városházán két ajtó között rendelkezésre álló helyre. A rekonstrukciót két forrás felhasználásával és a mesterséges intelligencia segítségével tudták elvégezni, a festmény fennmaradt részére és Gerrit Lundens holland festő XVII. századi másolatára alapozva.
A múzeumok és az MI találkozására jó példa Pepper, a humanoid robot létezése is, amihez hasonlóval már több múzeumban is találkozhatnak az érdeklődők.
Pepper a budapesti Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpontban is megtalálható, Mani néven.
A múzeumok számára az MI legnagyobb lehetőségét azonban nem a látogatói élmény fokozása jelenti, hanem az, hogy segítheti a háttérben dolgozó, hatalmas mennyiségű adatot kezelő szakemberek munkáját.
A teljes cikket az alábbi oldalon olvashatják.
Borítókép: A mesterséges intelligencia lehetőségei szinte végtelenek (Fotó: Pexels)
