Amikor átment Kárpátaljára, hogy segélyszállítmányokat vigyen, egészen elképesztő állapotokkal találkozott. Miként a beszélgetésben Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke elmondja, a boltok rendkívül gyenge ellátást biztosítottak, rosszak voltak az utak és hatalmas procedúrát jelentett átjutni a határon is. És természetesen rendkívül szomorú volt látni az emberek szegénységét és kilátástalanságát, még rosszabb belegondolni, hogy azóta valószínűleg még nehezebb helyzetbe kerültek.
Hiányoznak a férfiak a családokból, a háború öl, pusztít és rombol. Sokan elmenekültek és kevesen fognak közülük visszatérni. Nemcsak az otthonukat és a megszokott életüket vesztették el sokan, hanem a szeretteiket is
– fogalmaz a püspök, majd mint ahogyan visszaemlékszik, hatalmas meglepetésként érte, amikor kitört a háború. Akkoriban tett egy nyilatkozatot, amelyben kifejtette, ha két gyerek összeverekszik, az első feladatunk az, hogy szétválasztjuk őket, utána kell tisztázni, ki is ütött először és milyen megoldásokat találhatunk. Ezért a mondatárért sokan bírálták, ekkoriban úgy érezte, egyeseknek az a fontos, hogy fegyvert és pénzt küldjenek, és minél jobban elmélyüljön a konfliktus.
Ezzel kapcsolatban Spányi Antal megjegyzi, egyre több a szenvedés, a fájdalom, a halál és a pusztulás, az emberek a halál kultúráját építik, nekünk azonban a szeretet kultúráját kell építenünk, hogy begyógyítsuk a sebeket. Minden felelős politikus ma ezt próbálja szolgálni.
A beszélgetésben szóba kerül a jelenlegi digitalizálódott világunk, és az is, miként hat ez a jövőre nézve. A püspök szerint a mai fiatalok sokat sérülnek, hiszen az online kommunikáció során nem nézünk egymás szemébe, nem érintkezünk személyesen a másikkal, mindez pedig érzelmi sivárságot okoz. Ugyanakkor pozitív tendenciák is megfigyelhetőek, sokszor tapaszalja, a fiatalok hatalmas áldozatokat képesek hozni másokért, felelősen gondolkoznak, érzékenyen viszonyulnak a szegényebbekkel szemben.
A beszélgetés egy pontján a riporter elmondja, sok homíliát hallott a székesfehérvári Don-kanyar emlékkápolnánál és felveti a kérdést, honnan ered ez az érzékenysége a katonahősök és a múlt tisztelete iránt. A püspök ezzel kapcsolatban elmondja, nincsen jelen a múlt nélkül, amikor azt látjuk, mi mindenen mentek keresztül a katonák, ha olvassuk a leveleiket, amelyekben leírják, hogy értünk és a mi jövőnkért küzdenek, akkor minden érző szívű ember fejet hajt, éppen ezért nem szabad engednünk, hogy az áldozathozatalaik a feledésbe merüljenek.
Az interjú – amelyben Spányi Antal a saját megtéréséről is beszél – az alábbiakban hallgatható meg.
Borítókép: Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke (Fotó: MTI/Bodnár Boglárka)