Ez a ház a jövőt jelentheti

A Magyar Nemzet is hírt adott róla, hogy születésének 88. évfordulója alkalmából emléktábla-avatással emlékeztek Makovecz Imrére a temesvári Új Ezredév Református Központban. Az általa megálmodott épület udvarán dombormű őrzi a legendás alkotó emlékét. Szellemiségét azonban egykori tanítványai, kollégái, köztük Grekofski Nathalie belga származású építész is ápolja, aki 1990-ben fiatal pályakezdőként Makovecz Imre művészetének hatására költözött Magyarországra.

A Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templom Temesváron Fotó: Rosta Tibor

Grekofski Nathalie egyik alkotása, amely a milánói világkiállításra készült (Forrás: Grekofski Nathalie)

– Rendkívül művelt volt, nagyon szerette a szakmáját, és gyönyörűen rajzolt kézzel. Nagyon szerette az embereket és az állatokat. Nagyon szeretett tervezni, alkotni és művezetni, jelen lenni az általa megtervezett épületek kivitelezésénél. Nem az a típusú tervező volt, aki egész nap az irodában ül, és rajzol. Nagy hibának tartom, hogy ma már nem tanítják meg a fiatal építészeket kézzel rajzolni, hanem azonnal számítógéppel készíttetnek velük rajzokat. Márpedig igazán alkotni szerintem csak szabad kézzel lehet. Az igazi építészet, egy igazi műalkotás megszületése egy kicsit olyan, mint egy gyermek születése. Ebben a folyamatban személyesen kell jelen lenni a tervezéstől kezdve egészen a kivitelezésig. Ha nincs benne a saját személyiségünk, akkor nem hatja át a szellemiségünk sem. Egy számítógép sosem fogja visszaadni azt a lelkületet és azt az erőt, ami például egy Makovecz-épületben van, és ami képes reményt adni, közösséget erősíteni és az ég felé irányítani a figyelmünket. 

Az a fajta vágy, hogy többet adjuk az embereknek egy szimpla épületnél, sajnos egyre inkább feledésbe merül. Márpedig mindez nem pénz, hanem gondolkodás kérdése.

Makovecz Imre is számtalan esetben úgy vágott bele egy-egy projektbe, hogy nem volt meg rá az anyagi fedezet. De hitt benne, és valahogy mindig megérkezett hozzá a segítség, sikerült véghez vinni, megalkotni a megálmodott művet – osztotta meg gondolatait az építész. Arról is mesélt, hogy az általa tartott előadásokkal is szeretné továbbadni a Makovecz Imrére is jellemző szellemiséget és építészet felfogást.

Szeretném tovább folytatni ezt az utat, és átadni ezt a gondolkodás módot a fiataloknak. Megmutatni azt, hogy az emberi szeretetet, méltóságot, szépséget, szellemiséget miként lehetne megteremteni épülettereken keresztül. Hiszen ez az építész maga, ez a művészet. 

Ráadásul a szellemisége által tulajdonképpen maga az építész is tovább él. Jól látható ez például a Makovecz Imre tervezte óvodákban, művelődési házakban, amelyekben mai napig is élet van. Nem üresen állnak, hanem esküvőket, előadásokat tartanak ott, táncolnak, énekelnek bennük a gyerekek és az idősek egyaránt. Amikor belép oda az ember, valahogy érzi a lelke mélyén, hogy jó ott lenni. Otthon érzi magát. Remélem, hogy lehet folytatni ezt az építészeti utat, mert ez a jövő. Ehhez azonban megbízásokra, találkozásokra, tiszta gondolatokra, az építészet iránt valódi vonzódásra és tisztességes erőkre van szükség. Ma jövőt építhetünk! 

– zárta gondolatait Grekofski Nathalie.

Borítókép: A Makovecz Imre által tervezett Új Ezredév Református Központ templom Temesváron (Fotó: Rosta Tibor)