Jogok vagy igények?

Vajon kulturális trendfordulóhoz érkeztünk vagy csak egy ideológiai megszaladásnak vagyunk tanúi, kérdezhetjük, ha meghallgatjuk Zbigniew Janowski szavait, aki erős kritikával illeti a nyugaton, főleg Amerikában virágzó woke-szellemiséget. Zbigniew Janowski a Towson Egyetem lengyel származású emeritus filozófiaprofesszora, aki nemrég az MCC vendége volt.

Forrás: Mandiner2023. 12. 24. 11:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Janowski professzor azonban nem ezt tartja a woke-mozgalom legképtelenebb, legkárosabb felvetésének, hanem az egyetemeken fel-felbukkanó egyenlőségeszmét. – A tudományban és az egyetemeken meg kell tartani a hierarchia és a kiválóság normáit – szögezi le a professzor, majd hozzá teszi: amikor az egyik diáknak ötöst ad, a másiknak pedig négyest vagy hármast, akkor természetesen diszkriminál, viszont a megkülönböztetése nem önkényes. Nem szubjektív okokból ad ilyen vagy olyan jegyet, hanem azért, mert a diák jó vagy rossz munkát végzett.  

A káros tendenciák azonban annyira erősek, hogy ma már nem beszélhetünk arról, hogy az amerikai vagy a nyugat-európai egyetemi kultúra egyenes folytatása lenne a klasszikus európai szellemi tradícióknak. 

Évtizedek óta élek az Egyesült Államokban, és a meglátásom az, hogy annak az Amerikának, amit a 80-as évek végéről és a 90-es évek elejéről ismerek, semmi köze a mai Amerikához. Lehet, hogy az amerikai egyetemek ma is a legjobb helyek a természettudományok terén, de a bölcsésztudományok terén biztosan nem. Amerikában a bölcsésztudományoknak vége: ha valaki filozófiát, irodalmat akar tanulni, azt javaslom, hogy nézzen körül máshol. Nem tudom, hol, mert Európa – azok alapján, amit láttam és a barátaimtól hallottam – semmivel sincs jobb helyzetben. De az amerikai egyetemek biztosan nem azok a helyek, ahol az ember az ideológia beszüremlése nélkül tanulhat irodalmat vagy történelmet.

Sajnos a kelet-közép-európai egyetemekről sincs jobb véleménye. Így fogalmaz: „Azok a gondolkodók, akik nemrég még naggyá tették ezeket az intézményeket, ma nem hiszem, hogy visszatérhetnének ezekre az egyetemekre, sőt a saját tanszékeik, a saját egyetemeik ítélnék el a nézeteiket.”
Mindezek miatt persze nem kell végzetesen elkeserednünk. Janowski professzor egy 17. századi történelmi analógiára hivatkozik: „ha bármely nagy filozófus nevét vesszük, pl. Spinozáét vagy másokét, akkor azt látjuk, hogy egyik sem volt egyetemi professzor. S mégis, a szellemi élet virágzott – csak nem az egyetemeken. Az egyetemek a 17. században marginálisak voltak.

No, igen, de azért tegyük hozzá: a 17. században nem volt szokatlan az ideológiai vitákat máglyával lezárni.

A beszélgetést itt olvashatják el. 

Borítókép: Zbigniew Janowski előadást tart az MCC egyik rendezvényén (Forrás: MCC)


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.