A XIX. század második felétől egyre erősebben jelent meg az európai kultúrában a keleti kultúra hatása. A megnyíló világ, az egyre szélesebb olvasóközönséget megszólító lap- és könyvpiac mind komolyabb érdeklődést keltett az ősi ázsiai műveltségek iránt, s ez a hatás nálunk, magyaroknál különösen erős volt, hiszen múltunkat, eredetünket véltük megtalálni a mesés Keleten. A Műcsarnokban megnyílt kiállítást köszöntve Turi Attila, az MMA elnöke úgy fogalmazott:
a Keletre induló magyarok mítoszokat kerestek, de mondákat találtak.
Történelmi összefüggésekre akkoriban csak elvétve akadtak a Kelet-járó magyarok, ám ihletet, inspirációt és emberi történeteket azonban annál többet hoztak.
Ez a találkozás áll a Műcsarnok és a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ közös tárlatának középpontjában. A Keletelt sorsok: magyar építészek Ázsiában című kiállítás olyan építészek munkáit mutatja be, akik magyar alkotóként teremtettek újdonságot Kelet városaiban, vagy éppen onnan hoztak haza új ötleteket, szellemes megoldásokat eredeti architektúrát.
A tárlatot megnyitó Saly Noémi várostörténész arra mutatott rá: a kiállításon találkozhatunk olyan építészekkel, akik nem jutottak el Keletre, de nagyon sokat merítettek Ázsia építészetéből, olyanokkal, akik elmentek és visszajöttek, olyanokkal, akik elmentek és ott alkottak nagyszerű épületeket, és természetesen olyanokkal is, akik onnan érkeztek hozzánk, hogy itt hozzanak létre fontos épületeket.
Az első típus lehetne Lechner Ödön, aki nemzeti építészetünket megteremtette, a másodikra példa Kós Károly, akinek isztambuli tanulmányútja sokat tett hozzá pályájához, a következő típusra példa Japán egyik legtermékenyebb magyar alkotója, Pálffy György, az érkezőkre pedig a japán sztárépítész, Fudzsimoto Szú, akinek budapesti épülete, a Magyar Zene Háza valódi remekmű lett.
A kiállítás Irán, az Egyesült Arab Emírségek, India, Srí Lanka, Kambodzsa, valamint Kína és Japán helyszínein keresztül mutatja be azokat az építészeti víziókat és megépült alkotásokat, amelyek izgalmas feladatként hatották át építészeink képzeletét. Számos olyan terv, fénykép és dokumentum is látható a kiállításon, amelyek a közelmúltban kerültek elő, köztük Kós Károly eddig sosem publikált isztambuli fotói, ifjabb Francsek Imre vagy Károly Jenő iráni alkotásai, Giergl Kálmán keleti műtárgyai vagy Hudec László Sanghajban készült portréja. A kortárs építészek közül a zalaszántói sztúpa tervezője, Ráskai Ferenc rajzait, Viczián Szilvia arab városokban megvalósult munkáit, Csete György, Medgyaszay István és Kertész K. Róbert dél-ázsiai vízióit láthatja a közönség. Szerepelnek a tárlaton Bognár Botond építész, szakíró és Bognár Balázs, a Kengo Kuma iroda vezető tervezőjének munkái is. A Műcsarnok alagsori Boxának három termében pedig Arian Choroomi iráni, Perin Mistri indiai, valamint Fudzsimoto Szú japán tervező munkáit állítják ki.
A kiállítás csütörtök délutáni megnyitóján köszöntőt mondott Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja, Almássy Kornél Tamás, a MÉM MDK igazgatója, Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, országos főépítész, Turi Attila, az MMA elnöke, s végül a tárlatot Saly Noémi várostörténész nyitotta meg.
A kiállítás február 11-ig lesz látogatható.
Borítókép: Szegő György DLA, a Műcsarnok művészeti igazgatója, az MMA levelező tagja bemutatja a tárlatot (Fotó: Bach Máté)
