A kamarazene gyöngyszemei mesebeli helyszínen

– A zenehallgatás meditálás. Ma már nem várja el a közönségtől a művész, hogy olyan szinten „felkészült” hallgatóság legyen, mint ahogy ez száz évvel ezelőtti anekdotákban olvasható (…) Mi hisszük, hogy nem kell zeneértőnek lenni ahhoz, hogy ezek a művek katartikus élményt adjanak! – fogalmaz Kokas Katalin Liszt Ferenc-díjas hegedű- és brácsaművész, érdemes művész a Magyar Nemzetnek adott interjúban. A Fesztivál Akadémia Budapest (FAB) egyik alapító-művészeti vezetőjét egyebek mellett a február 2. és 4. között első ízben megrendezendő Winterfestről kérdeztük.

Fotó: Emmer László

A WinterFest fellépői. Forrás: FAB

– Hány embert várnak a koncertekre?

– Napközben 20-50 fő kényelmesen elfér a bárban, az esti koncerteken 100-120 főben gondolkodunk. A tea-kávé mellett csupán 20-30 perces kiskoncerteket adunk, napindító elmélkedés hangulatát szeretnénk kínálni, míg a vacsora előtti esti koncerteket a megszokott 45-55 perces félidőkkel, szünettel élvezheti a közönség. Maxim Rysanov ukrán brácsaművész, José Gallardo argentin zongoraművész, Thorsten Johanns német klarinétművész, Jacques Zoon holland fuvolaművész mellett megannyi magyar szólista is szerepel: Fenyő László, Zempléni Szabolcs, Benkócs Tamás, természetesen a férjem, Kelemen Barnabás és jómagam is fellépünk, sőt a Londonban tanuló, a Nemzetközi Bartók Hegedűverseny Bartók-különdíját frissen elnyert 15 éves fiunk, Gáspár is hegedül. Ebben a kastélyhangulatú közegben a közönség és művészek mintegy olvasztótégelyben eggyé válva eszmét cserélhetnek.

– Ahogyan a FAB nyári eseménysorozatán is volt egy Viva „La Gitane” elnevezésű nap, amelyen az éttermi cigányzenétől egészen a balkáni cigányzenéig a műfaj több ága is megjelent, úgy a téli fesztiválon is helyet kapott a cigányzene, egyik este ifj. Sárközy Lajos zenekara lép fel. Miért tartják fontosnak, hogy a klasszikus zene mellett ez a műfaj is megjelenjen?

– A szálló hangulata szinte elvárja az asztali cigányzenét, hiszen amióta a Palotaszálló létezik, esténként a vacsorához szólt cigányzene, méghozzá a legjobb. Régen komoly étterem nem is létezhetett enélkül. Mi nagyon büszkék vagyunk erre a tradícióra klasszikus zenészként is. A KaposFesten – amit 14 évvel ezelőtt indítottunk el – ifj. Sárközy Lajosék és más nagyszerű cigányprímások játszottak minden nyáron esténként. Ugyanezzel a szellemiséggel vittük tovább a Fesztivál Akadémia Budapestet is, és a tavalyi nyári fesztiválon tíz napon át esténként mintegy kétszáz hazai és külföldi művésznek és diáknak szólt a cigányzene. Hozzáteszem, Brahms, Liszt, Ravel, Enescu és megannyi klasszikus komponista rajongója volt a cigányzenének, sokan közülük a műveikben is tettek erre utalást. Jó lenne, ha visszatérhetne ez a tradíció az éttermekbe Magyarországon, de kizárólag a legjobbaknak adathasson meg ez a lehetőség, hogy a rangja megmaradjon, s újra a régi fényében pompázhasson ez az ősi kultúra.

– A FAB jelentős zenei eseménnyé nőtte ki magát, ahol nemzetközi kapcsolatok építésére is van lehetőség. Mit gondol, ez a fesztivál mennyiben járul hozzá a magyar klasszikus zene reputációjához, nívójához?

– A FAB programjait tudatosan építettük fel úgy, hogy minden szinten elősegítse a hazai klasszikus zene bekapcsolódását a nemzetközi vérkeringésbe. Fontos, hogy közvetlenül a nyári fesztivál előtt zajlik a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűverseny, amelyet 2017-ben alapítottunk Kelemen Barnabással a legifjabb, 22 évesnél fiatalabb hegedűsgeneráció számára. Ez egy háromfordulós szakmai verseny súlyos, embert próbáló versenyanyaggal. A zsűri a leghíresebb egyetemek professzoraiból, kizárólag neves klasszikus zenészekből, hegedűművészekből áll, elnöke pedig a világhírű Shlomo Mintz, aki Fehér Ilona egyik utolsó növendéke volt Izraelben. 

Annak a fiatalnak, aki részt vesz ezen a versenyen, kitárul a világ. Nem hírnevet kap – ekkor még nem ez a feladat –, hanem kapcsolati tőkét mind a professzorok, mind a saját korosztályának legjobbjai felé. Tapasztalat, hogy a nyerteseink egy-két éven belül a világ leghíresebb pódiumain játszanak.

– Ezt követi a fesztiválprogram?

– Igen. Július 14. és 21. között kezdődik a FAB Summerfest, ahol a művészek a fellépéseken túl tanítanak is a mesterkurzusokon, sőt hajlandók az együtt játszásra diákokkal is. 

A magyar művészeknek megadatik, hogy sokszor első ízben lépjenek fel olyan nagyságokkal, mint Joshua Bell, Patricija Kopacsinszkaja, Vilde Frang, Nicolas Altstaedt, Andreas Ottensamer, Clara Yumi Kang, Jonathan Cohen, és megannyi csodálatos művész, akik a Fesztiválzenekar, a Müpa következő évadjainak szólistái.

Az eddigi gyakorlatunkat folytatva a továbbiakban is mintegy száz külföldi művész lesz soron a következő három évben. A kapcsolatrendszerek bővítése ma a szakmai lehetőségek alapja, ehhez teremtünk lehetőségeket. Valódi műhelymunka folyik a fesztiválon, melyet a közönség nemcsak a koncerteken érzékelhet, hanem a kurzusok látogatása is nyitott. Az ide érkező diákság (150 egyetemista 25 országból és 150 magyar diák) magyar cigányzenét és magyar népzenét tanul, utóbbival Pál István Szalonna és bandája ismerteti meg őket, míg Berecz István néptáncot tanít. A világ különböző pontjairól érkező diákok összekapaszkodva éneklik a „Tavaszi szél vizet áraszt”-ot és tanulják a kalotaszegi táncok lépéseit. Úgy mennek el Magyarországról, hogy egy teljes világot visznek haza magukkal és sokan a következő évben is visszatérnek. 2024-ben a magyar holokausztról is megemlékezünk, a Fehér Ilona Nemzetközi Hegedűversenyt és a fesztiválunk második napját ennek szentelve. Az esti koncert a Dohány utcai zsinagógában lesz. A nyitókoncertre pedig a kolozsvári magyar színházat fogadjuk az Ifjú barbárokkal, Vecsei H. Miklós dramaturg és ifj. Vidnyánszky Attila rendezésében.

A Fesztivál Akadémia Budapestet (FAB) kilenc éve hívta életre Kokas Katalin és Kelemen Barnabás hegedűművész házaspár azzal a céllal, hogy a magyar fővárosban tíz napon át a klasszikus zenei világ legjobbjait hozza össze minden korosztályban, a zenét összekötve irodalommal, képzőművészettel, lehetőséget adva a magyar kortárs zeneszerzőknek és hangszerkészítőknek is Budapest legkülönlegesebb helyszínein. A FAB rendkívüli szakmai minőségét mutatja, hogy ma már a világ legjelentősebb zenei eseményei között (Luzern, Verbier, Salzburg) jegyzi a nemzetközi szakma. Idén először a nyári fesztivál mellett már télen is várják a közönséget szűkebb körben, Lillafüreden a Winterfesten február 2. és 4. között.

Borítókép: Kokas Katalin (Fotó: Emmer László)