A kékszakállú herceg várát ezúttal Miskolcon csodálhatják meg a nézők

A Miskolci Nemzeti Színház operabemutatóval indítja az idei évet. Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operája Szabó Máté rendezői koncepció nyomán, Cser Ádám karmester vezényletével kel életre. Az operaszínpadok egyik legnépszerűbb előadását január 12-től, a Nagyszínházban láthatják a nézők.

Rövid, mégis teljes és univerzális történet

A rendező arra is emlékeztetett, hogy ezt az operát általában egy másik darabbal együtt szokták játszani.

Olyan, mintha szégyellnénk magunkat azért, mert »nem töltjük ki« a játékidőt. Ugyanakkor az életben sincs meghatározva, hogy mennyi idő alatt történik velünk valami sorsfordító dolog

– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a rövidnek tekinthető darab egy hatalmas, univerzális történetet tár elénk.

Szabó Máté szerint nagyon intenzív és szellemileg gazdag próbaidőszakot tudhatnak maguk mögött, köszönhetően az évek óta együtt dolgozó, összeszokott csapatnak, amihez most csatlakozott és rendkívüli módon inspirált Antal Csaba Jászai-díjas díszlettervező. 

– Nyitottan fogadta gondolatomat a helyszínről, a körülményekről és az általam elképzelt eseményekről, ám amit ő ezután megalkotott, az nem pusztán egy tér.  Csodálatos képesség létrehozni egy egészen más helyszínből azt, amit az opera szerzői várként aposztrofáltak. Hiszen az opera szövegét hallgatva, olvasva sokan talán útközben elvesztik a fonalat, hogy tulajdonképpen mit is jelképez ez a vár, de Csaba képes volt életre hívni – többek között revelatív fénytechnikát kitalálva – azt, ami a képzeletünkben egy kastély vagy vár – méltatja alkotótársát a rendező.

A darab hangulatát a különleges fények is segítenek megteremteni. Fotó: Éder Vera

A mítosz eredete

Bartók egyetlen operájának történetét egy középkori francia mese ihlette, mely az egész világot bejárta. Rémtörténetnek is nevezhetjük: adott egy kastély, melytől óva intenek, hiszen egy veszélyes ember lakik benne, aki végez a hozzá betérő nőkkel. Miskolcon Cser Ádám zeneigazgató, karmester és zeneszerző vezényletével élvezhetik a nézők a világhírű operát.
– A pályázat alapján, amire ez a mű készült, eredetileg Kodály írta volna ezt az operát, de végül Bartók komponálta meg, és talán mondhatom, hogy szerencsés fordulat volt ez, mert az az ötvözet, ahogyan ő a harmóniavilágot és a népzenei hagyományt kombinálja, teljesen egyedi. A jellegzetességei mellett elképesztően kifejező és erős, beszédes, látványos zene született. 

Én nagyon hű vagyok Bartók bejegyzéseihez, évtizedek óta folyamatosan tanulom, tanulmányozom a darabot. A zenekar is érzi ennek a fontosságát, szép munkát végeznek. Egyetlenegy pillanatot sem lehet passzívan, átélés, gondolat, koncentráció vagy kifejezés nélkül, félvállról venni

– avat be Cser Ádám zenei vezető, karmester, a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója, aki szerint ez az opera rendkívül színgazdag, és ha az ember csukott szemmel hallgatja, akkor is megjelenik előtte egy csodavilág.
– A zenének ez a képessége egészen egyedi, jellegéből fakadóan: a fizikai – láthatatlan – érintésén keresztül rezegteti a levegőn át a dobhártyát, és a hangok ezen kombinációja és színgazdagsága az, ami egészen lehengerlő módon képes hatni. Nem kell gondolni semmit, át kell élni – magyarázza a karmester, aki ezúttal nemcsak a testvérével, Krisztiánnal, de a feleségével Herczenik Annával  és kisfiával, Árminnal is együtt dolgozhat. 

– Ez a cseppet sem könnyű megismeréstörténeti dráma a bátyám és a feleségem között születik meg. Pár évvel ezelőtt még nagyon merész ötletnek tartottam volna, de most nagyon jónak gondolom. Ahogyan mi ismerjük és szeretjük egymást, ahogy egymás művészetével bánunk, az elképesztően hatványozza az energiákat – fejtette ki gondolatait Cser Ádám.
Az előadással kapcsolatos további részletek a Miskolci Nemzeti Színház honlapján olvashatók.

Borítókép: Kékszakáll misztikus szerelmi története elevenedik meg a Miskolci Nemzeti Színházban (Fotó: Éder Vera)