Bäck Manci a magyar – és azon belül a szegedi – fotográfia egyik kiemelkedő alakja Juhász Gyula révén értelmiségi körökben is ismert volt, így számos hírességről készíthetett portrét.
A BAON tudósítása szerint Baki Péter múzeumigazgató a kiállítás megnyitóján elmondta: úgy véli, a művészemberek hagyatékának közgyűjteményekben lenne a helye, de vannak kivételes példák. Bäck Manci esetében is régi fotográfiái magánemberhez kerültek, dr. Gömör Béla személyében. Ő nemcsak őrizte és kiállításokon a közönség elé tárta, de kutatta is a művész életét. A képek 2023-ban kerültek a Magyar Fotográfiai Múzeumhoz, amely gyűjtemény egy része látható a mostani tárlaton.
Bäck Manci (eredetileg Margit) életrajza is megtalálható a kiállításon, amelyből megtudhatjuk, hogy 1891. december 25-én született a felvidéki Vágvecsén, ahonnan 1901-ben költözött családjával Szegedre. Itt a népiskola elvégzése után a Nőipariskolában tanult tovább.
Első fotóit 1910–11 körül készíthette Bécsben, ahol 1913-ig több helyen tanult fotográfiát, feltehetőleg Dora Kallmus műtermében is. 1915-ben Szegeden nyitott műtermet. Az esemményről a Szegedi Napló 1915. április 18-i számában tudósított, megemlítve a műterem finom ízlésű berendezéseit, amit a fotográfus Bécsből rendelt.
A Kölcsey utcai műteremben olyan művészek álltak a kamerája elé, mint Erdei Ferenc, Mezey Mária, Zádor Anna vagy Juhász Gyula, aki versben is megörökítette a fotográfust. Bäck Manci a következő évtizedekben is kapcsolatban maradt a haladó értelmiségi körökkel, így ismerkedett meg Moholy-Nagy Lászlóval is, akinek szívességből reprodukciókat fényképezett.
A tárlat a kecskeméti Magyar Fotográfiai Múzeumban március 23-ig látogatható.
Az eredeti cikk teljes terjedelmében ITT olvasható.
