A gitárművész elmesélte: talán a sors keze volt abban, hogy muzsikus lett. Malagában született, focista akart lenni, mint minden spanyol fiatal, de a családja ragaszkodott hozzá, hogy a testvéreivel együtt zenét tanuljon. Lázadásból választotta a gitárt, és egy évvel később talált rá egy felvételre, amit egyfajta meghívásként élt meg. Mint mondja, így van a repertoárral is, a darabok találják meg őt.
Az Aranjuezi gitárverseny Joaquín Rodrigótól
A Pannon Filharmonikusokhoz az Aranjuezi gitárversenyt hozza Joaquín Rodrigótól, amit fiatal korában ismert meg édesapja kazettájáról a Spanyol Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara előadásában. A szólista Narciso Yepes volt, a karmester pedig a kiváló Odón Alonso. Lenyűgözte a kazetta borítója is, amelyen az Aranjuezi kastély volt, és nem tudta abbahagyni a hallgatását.
Több mint húsz éve adta elő először, addigra pedig hallás után meg is tanulta az egészet. Elárulta, hogy jelenleg Madridban él, nagyjából háromszáz méterre attól a háztól, amiben egykor De la Maza lakott. 2018-ban pedig ő is eljátszhatta a darabot a Spanyol Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarával, méghozzá ugyanazon a helyszínen, amit egykor annak a bizonyos kazettának a borítója is ábrázolt.
A beszélgetésből kiderül, hogy nem lépett még fel Magyarországon, csak turistaként látogatott el egyszer Budapestre.
A koncert karmestere, Káli Gábor jó barátja, akivel Németországban ismerkedett meg. Legutóbb a luganói Svájci Olasz Zenekarral adtak közös koncertet. Elmondása szerint Káli Gábor különös figyelemmel van a szólistára. Amikor vele játszik, nem érez fáradtságot, felszabadító az előadás. Nagyon várja, milyen lesz vele és egy magyar együttessel dolgozni.
Példaképei közül Daniel Barenboim karmestert és zongoraművészt emeli ki a gitárművész. Majd Paco de Lucíát, szerinte minden idők egyik legnagyobb gitárosát és Carlos Kleibert említi, illetve a tavaly elhunyt Radu Luput. Példaértékű életművet hozott létre véleménye szerint Fricsay Ferenc is, akinek Bartók-felvételei rendre lenyűgözik. Féltve őrzi azt a lemezt, amin Bartók Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára című darabját vezényli.
Beszélt arról, hogy látja a gitár helyzetét a klasszikus zenei repertoárban. Különleges hangszernek tartja, amit sokszor mostohán kezelnek, de egyesíti magában azokat a zenei lehetőségeket, amiket a zongorával, illetve a hegedűvel ki lehet fejezni.
Úgy látja, az a legnagyobb baj, hogy a gitárművészek között nincsenek olyan húzónevek, mint a zongoristák vagy a hegedűsök között. Olyanok, akik nevükkel és teljesítményükkel át tudnák törni azt a bizonyos falat, aminek következtében a gitár elfoglalhatná méltó helyét a klasszikus repertoárban. Számára ez az egyik legfontosabb cél, hogy megmutassa, mire képes valójában ez a hangszer.
Az interjú a Papageno.hu oldalán olvasható.
Borítókép: A Pannon Filharmonikus Zenekar (Forrás: Facebook)
