Az Egy szerelem három éjszakája az azonos című musical 1967-es filmváltozata, amelyet a magyar filmkritikusok a Somló Tamásnak odaítélt operatőri díjjal tüntettek ki. Nemzetközi fesztiválokon – Buenos Aires, Mar del Plata – a film a legjobb rendezés díját kapta. Rendezője Révész György, a forgatókönyvet Hubay Miklós és Vas István írta, a film zeneszerzője pedig Ránki György.
Az Egy szerelem három éjszakája című darabnak 1961-ben volt az ősbemutatója Margittai Ágival és Bodrogi Gyulával.
Ez egy egészen különleges helyzet volt, ugyanis az a szó, hogy musical, még nem volt mindennapos kifejezés. Addig mi csak zenés vígjátékokat játszottunk. Ez volt az első olyan színdarab, amit már musicalnek neveztek, amely már a próza, a vers és a zene egybeolvadásából született
– mutat rá a műsorban Bodrogi Gyula. Hozzáteszi: a darabot rendező Szinetár Miklóst az ország legokosabb színházi emberének tartja, aki megelőzte korát annak felismerésével, hogy szükség van a musical műfajára itthon is.
Csatári Bence a beszélgetésben rámutat, hogy a darabnak óriási sikere volt, melyre Bodrogi Gyula annyit reagál:
„A közönség szereti a színházat. Ha valamit lélekből, tiszta szívből csinálunk, azt a közönség boldogan fogadja.”
A beszélgetés második felében Szigethy Gábor Kossuth-díjas írót kérdezik egyebek mellett arról, miért volt reveláció ez a darab 1961-ben.
'45 után vagyunk. '56 után vagyunk. Ez a színdarab arról szól, amit a harmadik felvonásban Sennyei Vera egyszerűen zseniálisan elénekelt: «Isten veled, édes életünk! Isten veled, Budapest, te édes!» Azaz, fáj a búcsú, és akkor is fáj, ha mindez nem volt tökéletes. Egy olyan polgári életszint jelenik meg a darabban, amit '49 után szisztematikusan irtanak az országban.
– mutat rá Szigethy Gábor, aki a korabeli kritikákról is beszél.
Elmondja, hogy Rényi Péter a Népszabadságban megemlíti, hogy kár, hogy ezt a dalt Sennyei Vera kicsit édeskésen és nem ironikusan énekli. Tehát nem teszi bele, hogy kikéri magának, hogy milyen életet sirat. A színháztörténész azt is megemlíti, hogy volt olyan, aki azt írta, hogy a színdarab a fasizmus kritikája.
– Szó nincs erről a darabban. Pontosan arról szól, hogy akármilyen is volt a Horthy-korszak, minden ellentmondásával, mégiscsak élhetőbb volt, mint a Rákosi-korszak.
– mutat rá Szigethy Gábor, hozzátéve, hogy egy színházi előadás mindig attól izgalmas, ha megszólal.
A filmben sok karakter átalakul (például Melitta) az eredeti darabhoz képest, erről, mint Szigethy mondja, vitatkoztak is Hubay Miklóssal. – Mondtam neki, hogy minden ötletedet belerakod a filmbe, holott minden mássá válik, minden másképp szólal meg. A színháztörténész arról is beszél a műsorban, hogy a filmet nem a történet tartja életben, hanem az, hogy Révész György elképesztő színészgarnitúrát vonultatott fel benne.
– Darvas, Latinovits, Sinkovits – ez még az a világ, amikor a színészek egymás szeméből játszanak. Nem az van, hogy mindenki játssza a magáét, hanem egymásnak dobják a labdákat
– mondja Szigethy, s megjegyzi, ez sajnos egyre kevésbé tetten érhető a mai színjátszásban.
Érdemes lesz tehát szombat délután a tévéképernyők elé ülni, a Szélesvásznú történelem aktuális epizódja 17.30-tól látható, az Egy szerelem három éjszakája című film pedig 19.10-től a Hír TV műsorán.
Borítókép: Bodrogi Gyula és a Szélesvásznú történelem két műsorvezetője (Fotó: Hír TV)
