Néptáncosok lepték el a budai Allee Bevásárlóközpont emeletét szerda délután: a művészek egy rövid flashmobbal hívták fel a figyelmet a közelgő farsangi eseményre.
A táncosok a mozgólépcsőn keresztül a bevásárlóközpont csarnokaiba hozták el a télűző farsangi hangulatot. Magyarország legnagyobb létszámú hivatásos néptáncegyüttese Farsangvasárnap című előadásában a Honvéd Férfikarral, a Virtus Dudazenekarral, a Vujicsics Együttessel, a Rézeleje Fanfárosokkal és az Angyalföldi Vadrózsa Táncegyüttes gyerekcsoportjaival kiegészülve, vidám farsangi szokásokkal, virtuóz táncokkal és zenével varázsol karneváli hangulatot február 11-én a Müpa színpadára, ahol közel kétszázan fogják táncukkal elkápráztatni a közönséget.
Úgyis rövid a farsang, úgyis hosszú a böjt, mért ne vigadnánk, amikor lehet?
– így ír Jókai Mór a tavaszváró, télbúcsúztató ősi örömünnepről, a farsangról.
Farsangkor az emberek önfeledt mulatozással és különféle mágikus szokásokkal temették el a telet és hívogatták a várva várt tavaszt. A farsangi mulatságok csúcspontja a karnevál volt, vagy ahogyan magyarul mondják, a farsangfarka; a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó időszak.
Nagy táncmulatságokat tartottak ebben az időszakban, ahol megengedett volt mindenféle farsangi kicsapongás, játék, paródia. Vidámságban, jókedvben soha nem volt hiány.
A Müpában az évad együttese a Magyar Nemzeti Táncegyüttes lett, de sokkal több ez, mint megtisztelő cím: a Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas táncművész, koreográfus, a Nemzet Művésze és Zs. Vincze Zsuzsa szakmai vezető által irányított fiatal csapat évadhosszat lenyűgözi a nézőket azzal, hogy kortól és témától függetlenül egyformán tudása legjavát nyújtja.
A Végvárak, vitézek és az Éljen Petőfi! című előadások után itt a legújabb bemutató, a Farsangvasárnap.
A Magyar Nemzeti Táncegyüttes ezúttal Konc király és Cibere vajda, vagyis a farsangot és a böjtöt megszemélyesítő két alak jelképes viadalára fűzi fel táncjátékát: a dőzsölés, a jólét, a bor mámora áll szemben az üres lábosokkal, a főtt krumplival és a ciberelevessel. Farsang idején természetesen Konc király győz, így kezdődhet a mulatság!
A farsangi szokásoknak állandó velejárója a féktelen mulatozás és nevetés; az alkotók azt ígérik, ebben sem lesz hiány: lesz itt somogyi „medveherélés”, álesküvő, bodrogközi „rabvágás”, kecskefarsangoló és dél-alföldi tréfás halottas játék, amely során az emberek kikacagják még a halált is.
A műsorban elhangzó Csokonai Vitéz Mihály-, Heltai Gáspár-, Apor Péter- vagy akár Jókai-idézetek mellett eredeti népszokásaink mókás, sokszor obszcén szövegei, szilaj táncaink színes, érdekes zenei világgal teremtenek valódi karneváli hangulatot. Ünnepeljük együtt a farsangot, fogadjuk meg nagy mesemondónk, Jókai Mór szavait:
Az embernek van jó barátja, jó ismerőse, azt meghívja, bánatát, gondjait kicsukja az ajtón erre a kis időre, borát csapra üti, hadd folyjon; panaszát szélnek ereszti, hadd fogyjon; úgyis rövid a farsang, úgyis hosszú a böjt, mért ne vigadnánk, amikor lehet?
A Farsangvasárnap társrendező-koreográfusa: Zs. Vincze Zsuzsa érdemes művész. Rendező-koreográfus: Zsuráfszky Zoltán Kossuth-díjas, kiváló művész.
