Fiatal fordító segítségével tárul fel a magyar múlt a középkori görög eposzból

A magyar szempontból is fontos, tízezer soros Moreai Krónikát fordítja le görögből a 24 éves filológus és műfordító, Török Ábel.

Konstantinápoly ostroma a IV. keresztes hadjárat során Forrás: Wikimedia

A különleges irodalmi értéket képviselő Moreai Krónika amellett, hogy komoly kulturális-történelmi forrásanyag, számos magyar vonatkozása miatt is kiemelten fontos mű, lefordítása régi adóssága a magyar filológiának. Ezt most egy fiatal magyar filológusnak köszönhetően sikerül törleszteni. Török Ábellel a Mandiner készített interjút. 

Török Ábel filológus és műfordítónak köszönhetően olvashatjuk majd magyarul a Moreai Krónikát. Fotó: MMA 

A Krónika sok szempontból nagyon különleges és összetett mű. Már a nyelvezete sem hétköznapi, hiszen vulgáris középgörög nyelven íródott, versben, tehát ahhoz, hogy az ember olvasni tudja, otthonosan kell mozognia az ógörögben és jó ismeretekkel kell rendelkeznie az újgörögben is. Világa pedig, mint Török Ábel mondja, lebilincselő, ugyanis Bizánc egyik zivataros századának eseményeit festi le fájdalmas nosztalgiával: 

bővelkedik nagy lovagi tettekben, tragikus emberi sorsokban és antihősök szórakoztató csínytevéseiben. Igazi kulturális kincsestár, egyedülálló betekintési lehetőséget nyújt a középkornak ebbe a kissé elfeledett időszakába. Az eddigi munka során olyannyira lenyűgözött, hogy úgy döntöttem, feltétlenül el kell juttatnom a magyar olvasókhoz is

– fogalmazott. 

A Krónika a XIII. századi keresztes hadjáratok időszakában született a Peloponészoszi-félszigeten, középkori nevén Moreában, s a korszak egyik jellegzetes irodalmi alkotása, de minden bizonnyal szóbeli eredetű. 

Hazai szempontból kiemelt jelentőségű, hogy a Krónikának számos magyar vonatkozása van, Török Ábel többek között ezért is tartja fontosnak, hogy itthon is olvasható legyen. Mint mondta, amellett, hogy több helyen említik benne a Magyar Királyságot,

a szerzője a magyar íjászok eredményének tulajdonítja, hogy a görögöknek 1261-ben lehetősége nyílt visszaállítani a Bizánci Birodalmat.

Amikor ugyanis a görögök döntő ütközetet vívtak a moreai frankokkal, a frank lovagok – a Krónika szerint – kegyetlenül aprítani kezdték az ellenséget. A görög hadvezér kétségbeesetten rohant a magyar íjászokhoz, hogy megkérje őket, nyilazzák le a támadó egységeket akár saját szövetségeseik halála árán is. A magyarok ezt meg is tették, így elhozták az azonnali győzelmet a görögöknek, és nagy csapást mértek a legerősebb keresztes államra – mondta.

Emellett az is lényeges felfedezés, hogy a Krónikában nyomon követhetjük III. Béla királyunk dédunokáinak sorsát is. 

A király leszármazottai központi szerepet töltenek be a műben, hiszen igen magas rangra emelkedtek a moreai nemesség soraiban. A Krónika szerint igazságos, bölcs nagyurak voltak, és egy szorult helyzetben az ő tanácsuk mentette meg az államot a hanyatlástól. A szöveg több száz soros egységekben taglalja dicső cselekedeteiket és jellemüket

– magyarázta Török Ábel. 

Bár, mint mondja, a Krónika a kor minden nagy nyugati hatalmáról tisztelettel ír, inkább az az érdekes benne, hogy a korabeli verses krónikáknál is pozitívabban beszél a magyarokról, holott nem lenne rá oka: a magyarok ugyanis rendre a moreaiak ellenségei, a görögök mellett szálltak harcba.

Török szerint ez az szimpatizálás III. Béla dédunokáinak köszönhető, hiszen őket olyannyira szerette és tisztelte a moreai nép, hogy – származásukat ismerve – ezt a megbecsülést a műben a magyarokra is kivetítették.

Török Ábel szerint a munka nagyságára jellemző, hogy 2026-ra készülhet csak el a teljes Krónika fordításával és a hozzá tartozó magyarázatokkal. 

Borítókép: Konstantinápoly ostromának ábrázolása egy XV. századi miniatúrán (Forrás: Wikimedia)