Emellett az is lényeges felfedezés, hogy a Krónikában nyomon követhetjük III. Béla királyunk dédunokáinak sorsát is.
A király leszármazottai központi szerepet töltenek be a műben, hiszen igen magas rangra emelkedtek a moreai nemesség soraiban. A Krónika szerint igazságos, bölcs nagyurak voltak, és egy szorult helyzetben az ő tanácsuk mentette meg az államot a hanyatlástól. A szöveg több száz soros egységekben taglalja dicső cselekedeteiket és jellemüket
– magyarázta Török Ábel.
Bár, mint mondja, a Krónika a kor minden nagy nyugati hatalmáról tisztelettel ír, inkább az az érdekes benne, hogy a korabeli verses krónikáknál is pozitívabban beszél a magyarokról, holott nem lenne rá oka: a magyarok ugyanis rendre a moreaiak ellenségei, a görögök mellett szálltak harcba.
Török szerint ez az szimpatizálás III. Béla dédunokáinak köszönhető, hiszen őket olyannyira szerette és tisztelte a moreai nép, hogy – származásukat ismerve – ezt a megbecsülést a műben a magyarokra is kivetítették.
Török Ábel szerint a munka nagyságára jellemző, hogy 2026-ra készülhet csak el a teljes Krónika fordításával és a hozzá tartozó magyarázatokkal.
Borítókép: Konstantinápoly ostromának ábrázolása egy XV. századi miniatúrán (Forrás: Wikimedia)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!