Paradicsom a haláltáborok szomszédságában

Kevés olyan erőteljes látlelet készült a szociopátiáról és a totális nihilről, mint Jonathan Glazer új rendezése, amely mások mellett a legjobb film díjáét is indul az idei Oscaron. Az Érdekvédelmi terület ráadásul az elmúlt évtizedek egyik legeredetibb holokausztdrámája.

2024. 02. 19. 21:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az akadémia elsősorban az egyedi látásmódú alkotásokat értékeli, mint amilyen a Saul fia is volt, az Érdekvédelmi terület pedig valahol előbbinek az inverze. Akárcsak abban, ezúttal is egy férfit követünk végig, csak míg Nemes Jeles László rendezésében a finálét leszámítva egy pillanatra sem hagyjuk el a haláltábort, itt egy másodpercnyi bepillantást sem nyerünk a kerítés mögé, viszont mindkét filmben elsősorban hangok, zörejek és fényhatások emlékeztetnek a borzalmakra.

Jonathan Glazer az eddigi legérettebb és legfontosabb filmjét készítette el. Forrás: ADS Service

Christian Friedel a főszerepben félelmetesen fogalmazza meg a végtelen közönyt, a feleségét alakító Sandra Hüller azonban még ijesztőbb, ahogy családanyaként végképp teljes nihillel tekint a körülötte zajló eseményekre, és egyáltalán nem érdekli, mennyi vér tapad a luxuséletükhöz. A színésznőnek egyébként elképesztően jó éve volt. A zuhanás anatómiájáért Oscarra jelölték, és ha Franciaország nem hozza meg azt az érthetetlen döntést, hogy nem az említett drámát, hanem a súlytalan A szenvedély ízét indítja a rangos díjra, akkor valószínűleg az a talán eddig példátlan helyzet állt volna elő, hogy egy művésznő két olyan alkotásban is szerepel, amelyet a legjobb idegen nyelvű díj kategóriájában verseng a szoborért.

Így azonban a franciák ,,nagylelkűen”, de lényegében átadták a díjat az Érdekvédelmi területnek, de nem bánjuk. A már-már David Cronenberg testhorrorjaira emlékeztető, Scarlett Johansson főszereplésével készült látomásával, A felszín alatt-tal szélesebb közönség által megismert Jonathan Glazer rendező ezúttal az eddigi legérettebb és legfontosabb filmjét készítette el. És mindenképpen a legijesztőbb látletetét az emberi természetről és a közönyről. Az egyetlen hiba, amely felróható az alkotásnak, hogy bár a monotonitása fokozza a nyomasztó hangvételt, olykor igencsak megnehezíti a befogadó dolgát. Bár a főszereplő végtelenül ellenszenves, de nem izgalmasan romlott karakter, hanem egy klasszikus, érzelmek nélküli szociopata, olyan, mint egy ház, amelyben nem égnek a villanyok, a sötét tekintete mellett nem érezni a lélek jelenlétét.

Borítókép: Érdekvédelmi terület (Forrás: ADS Service)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.