A műsorból először az derül ki, hogy Pataky Attila testnevelő tanár volt, mielőtt az ország egyik legismertebb énekese lett. – Igen, tesitanárnak készültem, az első feleségem, Mártika, biológia–testnevelés szakos tanárnő volt, és akkor én földrajz–testnevelésre jelentkeztem, és képesítés nélkül tanítottam is egy évet – mondta az énekes, aki elmesélte, hogy az édesapja építészmérnöknek szánta, és el is végezte az építői technikumot.
Az Edda és az Edda Művek 1974-es megszületésének és névválasztásának a története sem maradhatott ki a beszélgetésből. – Nagyon fontos pontok vannak ma már, amiket az ember visszatekintve tart annak. 1975-ben az egyetemista zenésztársak végeztek, és ők mérnökök lettek, tehát a Halász Jóska, Ferenczi Zoli szólógitáros mentek a saját útjukon tovább, én pedig profi zenész akartam lenni, csak az éget bennem, hogy mindent megmutatni, és kitörni, kitörni, kitörni.
Ez volt a fővágyam, és ez meghatározta, hogy 1976 végén még zenészcserékkel meg egyebekkel ott agyaltam azon, hogy hogyan is kéne ennek neki esni, és aztán eljött a pillanat, amikor összeszedtem Miskolc legmenőbb zenekaraiból a legjobbakat, és egy supergroupot alapítottam, eme fogalom nem is létezett akkor, ez volt a Bakancsos Edda, és ez a banda indult el a sikerek útján
– összegezte a frontember.
A márciusi koncert kapcsán a zenész elárulta, a tagok a jubileumi esemény dallistájára felkerülő nótákért szinte vérre menő küzdelmet folytattak. – Ebben az egészben volt egy nagyon fontos momentum, ugyanis elmondtam a srácoknak, hogy ez most nagyon jó volt, itt van a szenvedély, használjuk ezt jól, de egyetlenegy dolgot szeretnék, hogy ne legyen semmi görcs, mert nem akarunk semmit bebizonyítani senkinek. Mi mindent bebizonyítottunk már. Mi egy boldog estét akarunk – fogalmazott Pataky Attila.
Borítókép: Pataky Attila (Fotó: Mohai Balázs)
