Márkusné Vörös Hajnalka, a VEB2023 EKF programfejlesztési tanácsadója a szerdai sajtóbejáráson elmondta, hogy az épület egyik szárnyában a felvilágosodás előtti időszak nyilvánosan zajló büntetési gyakorlatát mutatják be, a másikban pedig az ezt követő időszakra jellemző büntetési módszert, aminek a lényege a fogvatartottak elszigetelése.
A tárlat az egykori cellák falai között interaktív módon mutatja be egyebek mellett a bűn megítélésének időbeli változását, a pellengérre állítás gyakorlatát, a hóhér és a társadalom viszonyát, Sobri Jóska, a bakonyi betyár történetét.
Emellett a látogatók egy berendezett börtöncellát is megtekinthetnek.
A cellákban berendezett kiállítóterekben a bűn mérlegét, a bűn megítélésének társadalmi alakulását ismerheti meg a látogató. Láthatók a veszprémi várbörtönt formáló makettek, Brusznyai Árpád,1956-os veszprémi mártír, illetve Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, veszprémi püspök egykori cellája, Mária Terézia 1768-as törvénykönyve.
Az egyik zárkában az egykori szökések történetét ismerhetik meg az érdeklődők, amelyek közül az elsőre 1833-ban került sor.
A tárlaton a börtönéletre jellemző zajok és zörejek kísérik végig a látogatókat – ismertette Márkusné Vörös Hajnalka. Can Togay, a VEB2023 EKF művészeti és kreatív főtanácsadója a sajtóbejáráson arról beszélt, hogy a tárlat nemcsak a börtönélet árnyoldalait mutatja be, hanem kultúrtörténeti kitekintést is nyújt, társadalmi kérdéseket feszeget. Porga Gyula, Veszprém polgármestere (Fidesz–KDNP) felidézte, hogy az országban utolsóként, 2000-ben szűnt meg a börtönélet a veszprémi várbörtönben. A tárlat célja, hogy az idelátogatók minél több időt töltsenek a városban, hozzátéve, hogy a börtönkiállítás méltán illeszkedik a megújult várnegyed egészébe.
