József Attila versei ma is népszerűek, korosztálytól függetlenül rajonganak érte a líra kedvelői. A költő életműve olyan sokszínű, hogy mindenki talál benne valamit, ami hozzá szól. Műveinek gazdagsága azt is lehetővé tette, hogy a kultúrpolitika minden korszakban zászlajára tűzhette a nevét.
A költő sorsa: vátesz és áldozat
Ki ne ismerné József Attila Születésnapomra című versét, benne Horger Antal úrral? Bíró-Balogh Tamás a műsorban elmondta, hogy kutatói rengeteget vitatkoztak azon, hogy valóban kicsapták-e a szegedi egyetemről, vagy végül ő maga döntött úgy, hogy kilép az intézményből. Nem teljesen egyértelműek az adatok, az irodalomtörténész szerint valószínűleg maradhatott volna, ha akar. Mindenesetre a Születésnapomra című verssel megbélyegezte Horger Antalt, aki egyébként kiváló nyelvészprofesszor volt, de arra nem érzett rá, hogy egy korszakos zsenivel van dolga. Őze Áron hozzátette, hogy nagyon jó hobbi József Atilla-verseket megtanulni, kiváló időtöltés buszon, autóban vagy akár kutyasétáltatás közben verseket motyogni; neki legalábbis sokat segít a hétköznapokban. Elmondása szerint az is nagyon jó játék, ha valaki a kádban, víz alatt szavalja a költeményeket, oly módon, hogy közben a szája kint van a vízből; furcsa, belső hangot érzékel ilyenkor a versmondó.
Bíró-Balogh Tamás szerint József Attilát azért is szereti mindenki, profi olvasó és laikus egyaránt, mert a versek jelentős része nagyon általános témákról szól. Természetesen tudható, milyen különös sorsa volt a költőnek, és nem mindenbe tudjuk beleképzelni magunkat: a nélkülözésbe, az akkori ferencvárosi proliéletbe. De a kiszolgáltatottság, a szerelem, a lemondás, a különféle alapérzelmek és szituációk átélhetők.
Az örökifjú költő
Fekete Bori arról mesélt, hogy ő nem tud sok verset fejből, amit igen, azt megzenésített versekből tudja, köszönhetően két zeneszerző kollégájának. Neki József Attila levelezése volt a kiindulópont, abból ismerte meg igazán a költőt.
„Beleszeretett” a zsenibe, játékból azt is elképzelte, milyen verseket írt volna hozzá a költő, és ő mit válaszolt volna.
Popovics György a műsorban arról beszélt, hogy neki kollégiumi tanára mutatta meg először az Óda című verset, ez meghatározó élmény volt számára; akkor találkozott ilyen hosszú verssel, és a mellékdal elbűvölte. Bíró-Balogh Tamás azt is megemlítette, hogy József Attila verseit azért tudja egy mai fiatal átérezni, mert nem érte meg az öregkort.
Milyen verseket írna József Attila, ha ma élne?
A műsorvezető azon kérdésére, miszerint milyen lenne, ha ma élne József Attila, Popovics Tamás azt válaszolta, hogy a körülmények miatt teljesen más költő lenne.
Fekete Bori felvetette, hogy a betegségeit nyilván jobban kezelnék ma, de szerinte ettől még hasonló karakter lenne: érzékeny, magányos és depresszióra hajlamos.
Bíró-Balogh Tamás is ilyen véleményen volt: a költő ma is hasonló verseket írna, mint saját korában, hiába lennének mások a körülmények. Az alaptémák akár ugyanazok is lehetnének, akárcsak az alapvető érzések. A műsor végén Őze Áron arról beszélt, hogy olyan örökséget, olyan kapaszkodót hagyott ránk József Attila, ami segít nekünk élni; ezt a fogódzót megkaptuk, kötelességünk használni.
A Ridikül április 11-i műsora a Médiaklikk oldalán nézhető vissza.
