A szerkesztő-műsorvezető, Kádár Dóra Széchenyi István idézetével kezdte a beszélgetést: „Ha tudni akarod, hogy egy nemzet mennyire becsüli a múltját, nézd meg a temetőit!” A riporter kérdése az volt, hogy a Nöri is ezen gondolatok jegyében végzi-e a tevékenységét. Móczár Gábor elmondta, hogy sok kiváló nagy magyar gondolkodó foglalkozott azzal, hogy a múlt mennyire fontos, de Széchenyi idézete tényleg meghatározza a mindennapjaikat.
– Mi ebben is töltjük a munkába fektetett óráinkat, hogy mikéntn lehet a múlt értékeit úgy bemutatni, hogy azzal nemcsak a múlt hőseit tiszteljük méltó módon, hanem a jelen emberét egy kicsit megmozgassuk, és próbáljunk valami lelki kötődést találni a következő generációkhoz – fogalmazott a főigazgató, aki a nemzeti emlékhelyek kialakulásának történetéről is beszélt. – 1999-ben jött létre a Nemzeti Kegyeleti, majd később a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság – akkor Jókai Anna írónő elnökletével, később Boross Péter korábbi miniszterelnök vette át 2006-ban a bizottság vezetését.
Javaslatukra jött létre a nemzeti emlékhely és a történelmi emlékhely mint jogszabályban rögzített nemzeti emlékezeti kategória. Mára 21 nemzeti emlékhelyünk van, köztük egy kiemelt, a Kossuth tér. De nemzeti emlékhely a pannonhalmi főapátság, az egri vár, a Nemzeti Múzeum, az ópusztaszeri emlékpark, és van – folyamatosan növekvő számban – 64 történelmi emlékhely is.
A nemzeti emlékhelyek nemzetünk sorsfordító eseményeit, a nemzet ezeréves történelmét nagyon mélyen és radikálisan meghatározó események helyszíneit foglalják magukba. A történelmi emlékhelyek lehetnek egy nemzeti kisebbségnek, etnikumnak, vallási közösségnek vagy egy regionális fontosságú eseménynek a helyszínei – emlékeztetett Móczár Gábor. A riporter itt megjegyezte, hogy az emlékezés helyeit építészeti vagy más művészeti értékei miatt is érdemes meglátogatni.
– Ezek a helyszínek nagyon sokszor nem műemléki kategóriájuk miatt fontosak, hanem a nemzeti emlékezetben betöltött szerepük miatt – válaszolta a főigazgató, aki elmondta, hogy
ezek legtöbbször közgyűjtemények, múzeumok vagy turisztikai célpontok is lehetnek, de vannak olyan csatahelyszínek, épületek, amelyek akár a semmi közepén találhatók, mint például a muhi csata helyszíne Északkelet-Magyarországon vagy az Új-Zrínyi vár a Mura mellett egy erdő közepén.
– Ezek nem intézményként működnek, de mégis az emlékezésnek olyan terei, amikre nagyon erősen szeretnénk támaszkodni a következő időszakban is – jelentette ki a Nöri vezetője, aki a mauzóleumok, sírkertek, síremlékek művészi értékéről is beszélt.
A Fiumei úti sírkert, ahol a mi központunk van, 1900 államilag védett sírt foglal magába. De van 650 olyan síremlékünk, amelyek nem mind védett és fontos személyekhez kapcsolódó sírok, viszont a magyar szobrászművészetnek és síremlékművészetnek a kezdetét jelölik nagyon markánsan. Csupa olyan képzőművész alkotta őket, akik művészettörténeti szempontból jelentősek. Ez jelenti egyébként a legfontosabb kapaszkodónkat a magyar történelmet nem ismerő külföldi vendégek megszólítására
– tette hozzá a főigazgató. A műsorvezető szóba hozta, hogy ezeket az emlékhelyeket folyamatosan karban kell tartani, fel is kel újítani, ami nem kis feladat. Ilyen volt a közelmúltban a Petőfi család, illetve az Arany-síremlék felújítása.
– A Petőfi család síremlékének felújítása egy nagyon kedves történet, mert Rákay Philip producer, amikor elkezdte a Most vagy soha! című filmet forgatni, azzal kereste meg a Nemzeti Örökség Intézetet, hogy a Petőfi család síremlékét szeretné méltó állapotba hozni. Nagyon lelkesen támogattuk ezt a kezdeményezést, sőt még a teljes környezetet is megújítottuk, mert az a fajta, a dualizmus korára jellemző mecénási hagyomány éled ezzel újjá, hogy nemcsak az államnak kell ilyen feladatokat végrehajtani, hanem magánemberek is kezdeményezhetik.
Ennek a folytatása lett az Arany János-síremlék felújítása. Pákh Imre Munkácsy-gyűjtő és felesége pedig Munkácsy Mihály sírját újíttatta fel velünk.
A Kalendáriumban elhangzott, hogy az emlékhelyek napján, május 10-én József Attila síremlékénél lesz irodalmi műsor, másnap pedig vezetett sétákon vehetnek részt az érdeklődők a Fiumei úti sírkertben.
– Vecsey H. Miklós fiatal, nagyon tehetséges színművész nevét sokan ismerik, neki van egy Mondjad, Atikám! című csodálatos előadása, és egy olyan társművésszel tér vissza hozzánk 10-én este, mint Balla Gergely, aki a Platon Karatajev zenekarral tavaly épp a múzeumok éjszakáján adott nagy sikerű koncertet a sírkertben. Mi a temetőt egy kulturális térként, szabadtéri múzeumként, kreatív térként értelmezzük, ahol minden egyes alkalommal az ott nyugvókhoz, az ő művészeti ágaikhoz kapcsolódunk, s nem csak a lehajtott fejű és szomorkodó temetői viselkedést tartjuk elfogadhatónak. Ennek egy szép példája lesz majd ez a koncert, amely a meghirdetése után már szinte teljesen betelt, de azt hiszem, a környezetében sokan elférnek majd. Amiről sokan ismernek minket, hogy vezetett tematikus sétáink vannak, s lesznek ilyenek ezen a napon is. Csak hogy néhányat kiemeljek abból a 40-ből, amire lehet nálunk jelentkezni: a művészparcellák, a 175 éves Fiumei úti sírkert szabadtéri fotókiállítása, a miniszterelnökök a Fumei úti sírkertben, mauzóleumok és építészek, esti, zenés hangulatséta – bárki talál magának kedvére valót.
A Nöri főigazgatójával készült teljes interjút a Médiaklikk oldalán hallgathatják meg.
