A táncot ősidők óta műveli az ember, története évezredekre nyúlik vissza, és mivel befogadásához nem szükséges nyelvtudás, határtalan lehetőséget jelent a nemzetek számára kultúrájuk bemutatására világszerte. Ugyanakkor egyetemes jellege is van, így akár egyetlen művész is képes megújítani egy egész ágát. Közéjük tartozik Jean-Georges Noverre is.
A francia művészt a tánc nagy megújítójaként tisztelik, aki Levelek a táncról és a balettekről című művével határozottan kijelölte az új irányt a táncban, szakítva az addig elengedhetetlennek számító elemekkel, mint a maszk vagy a kosárszoknya. Több mint 150 balettet koreografált, új szabályokat vezetett be (zene, díszlet, rendezés), kiemelt fontosságúnak tartotta a cselekményt, a drámaiságot, az előadói erőt, mellőzve a sokszor mechanikus mozdulatokat.
A világnap fontos célja a tánc népszerűsítése és ennek ösztönzése, valamint a táncművészeket övező megbecsültség növelése, hiszen ők azok, akik gyerekkoruktól fogva a tánc szolgálatába állítják testi és lelki képességeiket.
Hogy mindez mit is jelent, legjobban maguk a táncművészek tudják. A világnap alkalmából ezért minden évben rövid üzenetet fogalmaz meg egy-egy művész, bepillantást engedve saját, belső világába. Idén Marianela Núñez argentin balett-táncos kapta meg a lehetőséget erre, aki éppen abban az évben, 1982-ben született, amikor először megünnepelték a tánc világnapját.
„Egy emlékből még nem lesz történelem. Egy színház története pedig – minden egyes színházé – egyben mások története is, annak a folyamata, hogy a tánc mint művészeti ág hogyan terjedt el és fejlődött a világ különböző részein” – írta.
Önökkel tartok abban a törekvésben, hogy megőrizzük, új köntösben mutassuk be a tánc világát gazdagító mesterek, művészek és koreográfusok történetét, hiszen megérdemlik, hogy a jövő nemzedékei is megismerhessék őket. Mindannyiunknak tisztában kell lennünk azzal, hogy nem csupán szemlélői, hanem örökösei vagyunk ennek a művészetből, méltóságból és áldozatokból szőtt hagyománynak, amelyet hivatástudattól és a szépség szeretetétől áthatva hoztunk létre. Figyelmünket mindig a jövő és a jelen ragadja meg, de a táncművészet fája nem nőhet hatalmasra a múlt termékeny talaja, az elődeink alkotta erős alapok nélkül. Ez a fa a hagyományokban gyökerezik, onnan szívja az éltető erőt
– fejtette ki a művész.
A világnapot számos rendezvénnyel ünneplik az egész Földön, hazánkban április 27. és május 11. között zajlik a Budapest Táncfesztivál, amelynek részeként 29-én közös gálaműsorral készül a Magyar Táncművészek Szövetsége és a Nemzeti Táncszínház.
A program részeként szakmai díjakkal ismerik el a legjobbakat a végzős növendékektől az elismert művészekig. A Millenárison zajló táncfesztiválra premierrel készülnek a hazai együttesek, de valódi világsztárokat is láthat majd a közönség.
