1. A bálványimádók büntetése
A legtöbb ókori világról szóló dokumentumfilmhez hasonlóan a Testamentumra is jellemző, hogy az eredeti forrásokban leírtakhoz képest kevésbé erőszakosnak mutatja az egykori eseményeket. Mózes – a bibliai történettel ellentétben – itt nem bünteti meg az aranyborjút készítő, Istent elhagyó, bálványimádó embereket. Az Exodus könyve szerint körülbelül 3000 embert öltek meg ezért a bűncselekményért. Bár Mózes célja a béke volt, eszközei nem mindig voltak békések.
2. A tabernákulum megépítése
Mózes történetének egy másik fontos része, amelyre nem tér ki a Netflix Testamentuma, a tabernákulum építése. A vallási hagyományok szerint mielőtt Mózes elhagyta népével a Sínai-hegyet, Isten utasítása szerint épített egy hordozható szentélyt. Ebben a tabernákulumban kapott helyet a tízparancsolatot őrző frigyláda is.
Emellett az áldozatok bemutatásának helyszíneként i szolgált. A sátor egészen az ígéret földjéig, Kánaánig elkísérte az izraelitákat, és Isten hajlékát képviselte Salamon templomának több mint négy évszázaddal későbbi felépítéséig.
A hiányosság egyik magyarázata az időkorlát lehet: úgy tűnik, a széria a számos izgalmas történet közül inkább a héber nép Egyiptomból való kiszabadítására kívánt összpontosítani, mint a Kánaánba vezető útra.
3. A frigyláda elkészítése
A tízparancsolatnak otthont adó frigyláda elkészítése szintén kimaradt a sorozatból. Bár a Testamentum ismerteti a tízparancsolatot, a frigyládáról egy szót sem ejt. A sorozat az után a jelenet után, amikor Mózes megfenyíti népét, amiért bálványt imádtak, míg távol volt, egyenesen a híres bibliai karakter haláláig ugrik, ami körülbelül negyven évvel az aranyborjú elpusztulása után történt.
Kár, hogy e miatt az ugrás miatt semmilyen formában nem jelent meg az időközben készült frigyláda. Hiszen az volt minden idők egyik legmesésebb vallási tárgya, amely elválaszthatatlanul kötődik Mózeshez.
4. Várakozás a pusztában
Mózes történetének egy másik kegyetlenebb része az a döntés, hogy az izraelitáknak negyven évet kell várniuk, mielőtt belépnének az ígéret földjére. A sorozat szerint az emberek Isten szemében nem álltak készen erre. A bibliai tanok szerint azonban Mózes volt az, aki nem engedte be népét Kánaánba, mert szerinte a kétségeik méltatlanná tették őket arra, hogy ott éljenek. Mózes döntött úgy, hogy a nemzedék, amelyet kiszabadított Egyiptomból, méltatlan az ígéret földjére. Miután a méltatlan nemzedék meghalt, Mózes Kánaán határához vezette gyermekeiket, mielőtt 120 évesen meghaltak.
5. A midiániták lemészárlása
A Netflix sorozata a tízparancsolat megírása és Mózes halála között eltelt negyven év nagy részét kihagyja, így az izraeliták és a midiániták közötti konfliktus bemutatása is elmarad.
A Biblia szerint a midiániták az izraeliták ellenségeivé válnak. Háború bontakozott ki a két tábor között, amelyet Mózes és az izraeliták nyertek meg.
A midiánitákkal folytatott konfliktust rendkívül brutálisnak ábrázolják: az izraeliták minden midiánita férfit megölnek, felgyújtják településeiket és elfogják asszonyaikat, gyermekeiket és állataikat. A legtöbb beszámoló szerint mindez inkább mészárlás volt, mint valódi háború. Mózes és népe könyörtelenül elbánt ellenségeikkel. Ez volt az egyik utolsó konfliktus, mielőtt az izraeliták elérték Kánaánt.
6. Az ároniták története
A Testamentum az áronitákkal sem foglalkozik. Ezt a papságot Mózes testvéréről, Áronról nevezték el, és ők voltak felelősek az áldozati felajánlásokért. A szervezet egy ideig fennmaradt, és csak azok csatlakozhattak a papsághoz, akikről úgy vélték, hogy Áron közvetlen leszármazottai. Úgy tartják, hogy az ároniták végül fokozatosan áttértek a rabbinikus judaizmusra vagy a kereszténységre, ugyanakkor fontos szerepet játszottak a héber állam létrehozásában Kánaánban. Áron – és tágabb értelemben Mózes – leszármazottai a társadalom nagyra becsült tagjai lettek. Ez a történet valószínűleg szintén az időkorlátok miatt maradt ki a történetből.
