A miniszter a törvénnyel kapcsolatban megjelent kritikákat infantilisnak minősítette, leszögezte: az Aczél György-féle „tűrt, tiltott, támogatott” idők már nagyon régen elmúltak. A minisztérium nem kíván sem központosítani, sem központi utasításokat adni a különböző kulturális intézményeknek.
Az a törekvésük, hogy az új törvény tájékozódási lehetőséget biztosítson mindenki számára, aki be akar jönni a kulturális közfeladat-ellátásba
– fogalmazott Csák János. Kiemelte: az állam közfeladat-ellátási tevékenységéhez szükség van arra, hogy a különböző művészeti ágakat olyan szabályozással, irányítási, módszertani, személyi, továbbképzési rendszerrel lássák el, amely mindenütt egységes. Ez történik most – szögezte le.
Az új kulturális törvény többek között arról is újszerűen fog rendelkezni, hogy hogyan kell kiválasztani egy kulturális intézményvezetőt, valamint hogy milyen módszertani továbbképzéseket kell vállalnia. Az új törvény öt, már meghaladottá vált törvényt és tizenhat kormányrendeletet fog megszüntetni – mondta Csák János.
A kulturális források regionális elosztásával kapcsolatban a miniszter kiemelte: korábban ezek nyolcvan százalékban budapesti, húsz százalékban pedig vidéki kulturális intézményeknek jutottak. Az arányosság elve ma már azonban sokkal jobban érvényesül, hiszen napjainkban körülbelül a juttatások kétharmada kerül Budapestre, egyharmada pedig vidékre. A tárcavezető célként jelölte meg, hogy a 173 járási központban mindenhol elérhető legyen a kulturális kínálat: ebben a kultúrstratégiai intézményeknek kiemelkedő feladatuk lesz.
Az új kulturális törvényt elsősorban a 2019-es Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvény által meghatározott, mintegy húsz kultúrstratégiai intézmény, többek között a Nemzeti Színház, a Hagyományok Háza, a Fővárosi Nagycirkusz, a Néprajzi Múzeum, valamint a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum véleményezi – jegyezte meg a miniszter. Hozzátette: az új szabályozásnak köszönhetően egységes, átlátható és arányos rendszer fog kialakulni a kulturális területen a széleskörű egyeztetéseket követően.
Ennek a kormányzatnak a kulturális programja a zsidó–keresztény kultúrkör hagyományainak a megőrzése és a jövőnek való átadása
– mondta Csák János, aki felidézte, hogy a magyar állam a GDP egy százalékát, azaz az európai uniós átlag dupláját költi kulturális közfeladat-ellátásra. Ugyanakkor a kulturális tárca új intézmények felállítása helyett a jövőben inkább kiemelkedő produkcióknak, projekteknek fog támogatást nyújtani. Azt szeretnék elérni, hogy a kulturális szféra a jövőben hálózatosan működjön, ahol a különböző kulturális intézmények között együttműködés valósul meg. A miniszter erre jó példaként említette a Magyar géniusz programot.
A tárcavezető hangsúlyozta a mecenatúra szükségességét, kiemelve a Szimpózium Szalon jelentőségét, melynek célja, hogy az üzleti szektor képviselőit összehozza a kulturális szféra szereplőivel.
A beszélgetés az InfoRádió Aréna című műsorában hangzott el.
