Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára a megnyitón felidézte, a „pokoli XX. században” olyan lángok is voltak, mint az Európai Iskola, amikor budapesti művészek fogták össze a világot.
Európa Magyarországra nézett, ha traumafeldolgozást, ha mély lélektant, ha szeretetet, ha erőt szeretett volna meríteni egy nagyon nehéz időszak után
– mondta. A helyettes államtitkár méltónak tartja, hogy a MűvészetMalom megújulásával létrejövő grandiózus tér első nagyszabású kiállítása éppen az Európai Iskola tárlata. „223 milliós állami támogatással és az önkormányzat kiegészítésével fantasztikus közösségi tér jött létre” – tette hozzá Vincze Máté.
Lauter Éva, a Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) igazgatóhelyettese kiemelte, szenzációsan gazdag és értékes az anyag, amely új kutatások alapján, új szempontok szerint valósult meg, de szenzációs és hiánypótló a kiállításhoz készült katalógus is.
A tárlat 1200 négyzetméteren több mint 200 művet mutat be az 1945 és 1948 között alkotó Európai Iskola művészcsoport munkásságáról, azon belül hangsúlyosan a Szentendréhez kötődő művészekéről, nemzetközi kitekintéssel. Beemeli azokat a cseh, román, francia és holland alkotókat is, akiknek a műveit szintén kölcsönözték a tárlathoz – fűzte hozzá.
Az igazgatóhelyettes emlékeztetett arra: a kiállítás aktualitása, hogy május elsején lesz Magyarország európai uniós csatlakozásának 20. évfordulója.
A modern Európa-tudat kialakulásához vezető úton biztos jelzőkő az Európai Iskola
– hangsúlyozta. Hozzátette: a művészcsoport tagjai az Európa felé való nyitást tűzték ki célul. Arra törekedtek, hogy az új, világháború utáni európai létezést megfogalmazzák az eszmék, a gondolatok és a művészet nyelvén és erejével, és hogy tartalmat adjanak az európai jelzőnek.
Forgács Éva művészettörténész arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiállítás minden eddigi bemutatónál több művet tartalmaz az Európai Iskola művészeinek alkotásaiból, és a katalógus is minden eddiginél alaposabban térképezi fel a heterogén művészeti és gondolkodói csoportot.
Az Európai Iskola gyűjtőfogalom: nemcsak sokféle, különböző irányból érkező és eltérő irányokba tartó művészek társulása volt, hanem közös felismerések és hasonló törekvések terepe is.
Fülöp Zsolt (Társaság az Élhető Szentendréért) polgármester azt emelte ki, a szabadság érzése volt az, ami a világháború után a művészekben kibontakozott, ugyanakkor ezek a képek gyógyítók is voltak a második világháború borzalmai után.
A tárlat létrejöttét 34 magyarországi közgyűjtemény, hat külföldi partner és magángyűjtők segítették. A bemutatón mások mellett Anna Margit, Barcsay Jenő, Bálint Endre, Czóbel Béla, Egry József, Korniss Dezső, Lossonczy Tamás és Vajda Júlia alkotásai szerepelnek.
A tárlat július 28-ig látható a szentendrei MűvészetMalomban.
Borítókép: Látogatók az Európai Iskola – Veszélyes csillagzat alatt (1945–1948) című kiállításon (Fotó: MTI/Lakatos Péter)
