Árpád-házi királylányok Európa udvaraiban

Kerekasztal-sorozatot indított a Magyarságkutató Intézet. A május 16-i első beszélgetés központi alakja IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária legidősebb leánya, Árpád-házi Szent Kinga volt, aki jelentős szerepet játszott a női szerepekről való gondolkodás XIII. századi megváltozásában, így hatással volt a korabeli női eszménykép alakulására.

Forrás: MKI2024. 05. 19. 14:00
A kerekasztal résztvevői.
A kerekasztal résztvevői. Forrás: Magyarságkutató Intézet
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kásler Miklós, a Magyarságkutató Intézet főigazgatója köszöntő előadásában Kinga személyét történelmi kontextusba helyezte, értelmezési keretet adva ezzel a spirituális vonatkozásoknak is. Hangsúlyozta, hogy minden Szent Istvántól indul, hiszen Árpád-házi Szent Kinga olyan országban született és nevelkedett, ahol a hatalom égi eredetű, birtokosa a pedig Szent Korona volt, s ahol a lét törvényeit nem vitatták, hanem betartották azokat.

Kásler Miklós hangsúlyozta: Árpád-házi Szent Kinga családja sok szentet adott az egyetemes kereszténységnek.
Kásler Miklós hangsúlyozta: Árpád-házi Szent Kinga családja sok szentet adott az egyetemes kereszténységnek (Fotó: Magyarságkutató Intézet)

A beszélgetőpartnerek a többi között olyan kérdésekre adtak választ, hogy milyen ideálok vezették Kingát, hogyan befolyásolta származástudata személyiségének alakulását, milyen legendák őrzik emlékét, s hogyan mosódik össze a Kinga személye körül keletkezett legendákban történelem és képzelet.

A kerekasztalon elhangzott: Kinga családja, az Árpád-ház sok szentet adott az egyetemes kereszténységnek, első nagy királyaink a kereszténység terjesztői és védelmezői voltak, a későbbi századokban pedig női ágon kapott Európa az Árpád-háztól nagy hatású példaképeket. 

Boleszláv hitveseként Kinga Kis-Lengyelország fejedelemnője lett, férje politikáját támogató művelt feleségként részt vett a külkapcsolatok ápolásában. 

Elősegítette a város- és iparfejlődést, magyarországi bányászok segítségével technológiai modernizációt hajtott végre a Krakkó környéki sóbányákban.

Gazdag hozományát a legelhagyatottabbak, az özvegyek és árvák támogatására és a tatárok elleni védekezésre fordította. Az általa kiállított oklevelek rendkívüli éleslátásáról és logikus gondolkodásáról, gyakorlatiasságáról tanúskodnak.

Kinga életében rendkívül fontos szerepet játszott a családja: rendszeresen megfordult szülei udvarában, és olyan esetekről is tudunk, amikor a már külföldre férjhez adott testvéreivel egy időben tartózkodott szüleinél. A személyes kapcsolattartás mellett folyamatos levelezésben is álltak a családtagok.


Árpád-házi Szent Kinga és a kereszténység

A keresztény szellemiség erősítésére a királyi házaspár indítványozta a mártírhalált halt XI. századi krakkói püspök, Szaniszló szentté avatását, amely 1253-ban meg is történt. Ezzel nemzeti szentet adtak Lengyelországnak, de Szent Szaniszló tisztelete Magyarországon is elterjedt. 

Kingát pedig 25 évvel ezelőtt avatta szentté a lengyel származású Szent II. János Pál pápa. A lengyel nép anyjaként és országa védőszentjeként tekintett rá.

A kerekasztal-beszélgetést végig gazdagon illusztrálták a személyét ábrázoló korabeli alkotásokról készült felvételek, amelyek közül a legérdekesebbekről – mintegy záró akkordként – részletesebb információt is kaptak az érdeklődők. 

A kerekasztal részvevői voltak Kásler Miklós mellett a Magyarságkutató Intézet két munkatársa, Kerékjártó Ágnes hungarológus és Teiszler Éva történész, valamint N. Tóth Ágnes művészettörténész, a Kortárs Női Reflexiók Fóruma Kutatóintézetének munkatársa.

 

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.