Az elmúlt hetekben több alkalommal is, Lakiteleken, a Magyar Újságírók Közössége rendezvényén, a Professzorok Batthyány Körének konferenciáján és az intézetbe látogató mongol küldöttség részére is előadást tartott a Magyarságkutató Intézet (MKI) tájékoztatási és kommunikációs főigazgató-helyettese megújult kommunikációjuk irányairól, célkitűzéseiről. Erről az új, minden korábbinál erősebb tájékoztatási offenzíváról Balogh Andrea Johanna a Keol.hu kérdéseire válaszolva adott részletesebb válaszokat.
Mint felidézte: mindegyik utóbbi előadásában erősen hangsúlyozta, hogy az MKI esetében egy tudományos intézményről beszélünk, ahol folyamatos kutatások folynak számos tudományterületen a magyarság múltjának feltárásában és megismerésében.
Az intézet célja jól ismert, hogy összehozzuk a különböző tudományos szakágakban megszületett ismereteket, értékeljük ezeket, és magas tudományos színvonalon véleményezzük – a valószínűségnek olyan fokán, amennyire csak lehetséges. Ettől nem térhet el a kommunikáció minősége sem
– fejtette ki, hozzátéve: fontos persze az is, hogy a nyilvánosság elérése érdekében a klasszikus és tudományos csatornák – publikációk, könyvek, konferenciák, kerekasztal-beszélgetések, sajtótájékoztatók, sajtóesemények – mellett használják a modern kommunikációs eszközöket is.
Ezért van az, hogy jelen vannak a Facebookon, az Instagramon, a YouTube-on és a TikTokon is – emelte ki.
A legutóbbi előadásain az intézet elmúlt bő egy évének kiemelt témaköreit vette sorra – mondta el Balogh Andrea Johanna, aki ezek sorában elsőként a magyar királyok tiszteletére méltó emlékhely megteremtésének tervét, a Magyar királyok nemzeti panteon programját említette meg.
Jelezve: a magyar kulturális élet mindmáig adós a nemzeti panteon fizikai kialakításával, amely a hajdani nagyjaink előtti tiszteletadás, a közös emlékezés és a teljes magyarságot összefogó kultuszteremtés helyszíne lenne.
A főigazgató-helyettes szerint a székesfehérvári királyi temetkezések archeogenetikai kutatásával valós remény van arra, hogy Árpád-házi és vegyes házi uralkodóink közül számosat azonosítsunk, sőt arcrekonstrukcióikat is elkészítsük.
A székesfehérvári osszáriumban lévő hatszáz csont 15 magyar király maradványát rejti. Az intézet Archeogenetikai Kutatóközpontjának kiemelt feladata a Székesfehérváron eltemetett királyaink azonosítása.
„Ez idáig több mint 400, a székesfehérvári osszáriumban eltemetett egyén teljes genomszekvenciáját sikerült meghatározniuk. A kutatás következő fázisában további 120 olyan mintát dolgoznak fel, amely a csontokban megőrződött DNS vizsgálatát teszi lehetővé, speciális laboratóriumi módszerekkel” – számolt be a tervekről Balogh Andrea Johanna.
