Női sors a régmúltból: hogyan lesz a királyné odaadó társa egy királynak?

Aranyhajú hármasok címmel nyolcrészes zenés tündérjátékot mutat be kedd estétől a Kossuth Rádió.

Kedd este mutatja be a Kossuth rádió az Aranyhajú hármasok című rádiószínházi produkciót. Az M1 Ma reggel című műsorában Balatoni Monika, a darab rendezője és Völgyi Tóth Zsuzsa, az MTVA kiemelt szerkesztője beszélgettek a műről. Forrás: Hirado.hu

A Kossuth Rádió két és fél évvel ezelőtti megújulása teremtett lehetőséget arra, hogy olyan, nagyobb lélegzetű alkotások is megjelenhessenek a Rádiószínház műsorán, mint amilyen az Aranyhajú hármasok című produkció – mondta el Völgyi Tóth Zsuzsa, az MTVA kiemelt szerkesztője a zenés tündérjátékot beharangozó műsorok sorában, az M1 Ma Reggel keddi adásában megszólalva. 

A művel való találkozás egész folyamatát bemutatva Balatoni Monika, a darab rendezője és dramaturgja arra is felhívta a figyelmet, hogy ez az ismerkedés számára nem is egy, hanem több szakaszból állt, tekintve, hogy a rádiószínházi előadás alapjául Toót-Holló Tamás drámakötete szolgált, amelynek alapján pedig Bársony Bálint és Elek Norbert zeneszerzők alkotásaként megszületett egy folkopera is. 

Ezeknek az élményeknek az alapján vette kezdetét egy olyan munkafolyamat – idézte fel –, amely alatt arra inspirálta a szerzőt, hogy olyan, új jeleneteket építsen a szövegkönyvbe, amelyek pusztán az emberi hangokra hagyatkozva is életképesek tudnak lenni. Ki kellett emelni a történet drámai csúcspontjait, illetve meg kellett rövidíteni a szöveg mellé beépülő zenei részek hosszát is – részletezte.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy az aranyhajú gyermekekről szóló történetünk csak egy mese volna-e, vagy ebben még egy ősi csillagvallási örökségünk mítosza is ott rejtőzik-e, Balatoni Monika úgy válaszolt, hogy ez a mű számára olyan rítusjáték, amelyben a családunkkal, a nemzetünkkel kialakuló ősi kapcsolataink emléknyomai is ott munkálnak, de ezenfelül a férfi-női kapcsolatok még ma, a modern korban is jól átélhető egyik dinamikája is megjelenik. 

Mindez ráadásul egy intellektuális fejlődéstörténet is, amelyben ki-ki ráismerhet a saját szellemi fejlődésének szakaszaira: a sötét idők megélésére, de a fény visszaszerzésére is.  

Mindezeket az élményeket jól írja le a zenés tündérjáték fogalma – fejtette ki Völgyi Tóth Zsuzsa, aki az Aranyhajú hármasok alapszituációját a Csongor és Tünde világához hasonlatos konstrukcióként írta le, utalva arra, hogy Magyarországon Vörösmarty Mihály drámája is akkor jelent meg, amikor a klasszicizmust felváltó romantika idején a magyar irodalom a nemzet múltjára kezdett figyelmet fókuszálni.  

Most is ugyanilyen kort élünk, amikor a saját múltunkra újra érdemes kiemelt figyelmet fordítani – fogalmazott, jelezve, hogy szerinte Toót-Holló Tamás műve is ezt teszi, amikor az Árpád-kor mitikus emlékeit úgy idézi meg, hogy ezt a folyamatot a népi hiedelmek világába rejtett elemekkel is gazdagítja. 

A mű egy ősi nemzeti sorstragédiánkat – csillagvallási örökségünk elvesztését – mutatja be, de ezen keresztül elvezet minket minden olyan, későbbi sorstragédiánk lehetséges feldolgozásához, amelyeket átvészelve megtanultunk magyarként megmaradni a világon.

Azzal, hogy a szerző a fény gyermekeinek, az aranyhajú hármasoknak a királyi udvarba való dicsőséges visszatérését is hangsúlyosan ábrázolja, pozitív véget vetít ki a történetre, s ezzel egyszersmind nagyon is pozitív jövőképet formál meg nekünk a magyar jövőről – hangsúlyozta Völgyi Tóth Zsuzsa.  

Ezzel együtt ez a rádiószínházi produkció a műfaj határait is merészen tágítja – mondta el Balatoni Monika, aki beszámolt arról is, hogy a zeneszerzők az egyes szereplők megjelenéséhez sajátos zenei mintákat készítettek, s így világosan azonosítja és kiemeli a zene az adott hangszer nyelvén szólva az illető karakter jelenlétét az akusztikai térben.  

Balatoni Monika szükségesnek tartotta még azt is megjegyezni, hogy számára női rendezőként nagyon fontos volt a darabba rejtett női döntések logikáját is megértetni és érzékelhetővé tenni. 

Mint elmondta, a rádiószínházi adaptáció számára megszületett egy külön olyan jelenet is, amelyben Tündér Ilona és a Királyné beszélgetnek egymással, hogy a végére járjanak annak, hogy mi is a nő szerepe abban, hogy a szeretett férfit támogassa, de közben önmagát is megtalálja és megvalósítsa - s ez akkor is igaz, ha ezt a szituációt egy király és a királyné bonyodalmas kapcsolatában fedezzük fel, de akkor is igaz, ha mai, hétköznapi életünkre gondolunk. 

A közmédia műsorfolyamában a Ma Reggel keddi adását megelőzően is számos felvezető beszélgetés hangzott el az Aranyhajú hármasok bemutatóját megelőlegezve. Az M5 csatorna Librettó című műsorában Balatoni Monika a Király szerepének alakítójával, Őze Áronnal együtt volt a közmédia vendége. Abban az adásban is hangsúlyosan esett szó a női princípiumok jelentőségéről, s arról is, hogy a Király számára mennyire jelentőségteljes az a válasz, hogy a tetszését elnyerni kívánó három lány három ajánlata közül miért éppen azt fogadja el, amelyikben a majdani királyné aranyhajú gyermekek születését ígéri meg neki. 

Balatoni Monika itt viszont nem hallgatta el annak jelentőségét sem, hogy a valaha fényekről álmodó Király sötétbe hajló esendőségére hogyan játszik rá az, hogy a történet során más női princípiumokkal, a csalfa és – modern szóval szólva – a karrierista női csábításokkal is szembekerül, s egy időre gyengének találtatik.  

A nagy kérdés az – emelte ki a rádiószínházi sorozat rendezője –, hogy ezt követően hogyan lehet számonkérni a királyt  - akár a Nap Anyja, a Hold Anyja és a Szél Anyja megformálta istenanyáknak, akár saját aranyhajú gyermekeinek, akár saját, elhagyott feleségének. Azt firtatva, hogy a sötétség szülte hanyatlás ideje után történhet-e még változás, születhet-e még új világ. Akár a szétszakadt családot újraegyesítve, akár a nemzet sorsát szem előtt tartva - akár a férfi vágyait az uralkodó domináns akaratával újra összehangolva.   

Ennek a viszontagságos sorsnak a legfőbb részese a darabban a Király, akinek a karakterét Őze Áron alakítja. 

Elmondása szerint ez az érzékeny irodalmi alapanyag azért ennyire erős, mert azon túl, hogy az identitásunkról szól „csontvelőig”, benne van a modern kor emberének összes vívódása és útkeresése is.  

A felvezető műsorok részeként a Petőfi Tv Esti Kornél című műsorában a szerző, Toót-Holló Tamás is szót kapott. A darab cselekményét összefoglalva ő is úgy fogalmazott, hogy ez látszólag egy népmese megjelenítése ugyan, amelyet a Magyar Népmesék című híres rajzfilmsorozatból is ismerni lehet, de valójában inkább egy olyan ősi mítoszunk töredékes formája, amely az egyik első nemzeti sorstragédiánk – a csillagvallási örökségünk elvesztése – emlékét őrzi meg számunkra. 

A három álmodozó lánytestvér vágyaival megtalált király három ajánlatot hallhat: az egyik lánytestvér a király katonáinak szőne óriási sátrat, a másik a király katonáinak sütne óriási kalácsot, a harmadik lánytestvér azonban aranyhajú gyermekek születését ígéri meg magának a királynak – elevenítette fel a történetet a szerző.

A király helyes és távlatos választását viszont tragikus fordulatok követik: a csillaggyermekeket – a magyar naphéroszokat – az udvar ármányosai kopókölykökre cserélik ki, s ezzel kezdetét veszi a történet személyes tereiben, de a nemzet kollektív tudattalanjában is a fénykorok váltakozása, a sötétség és a fény örök küzdelme. 

A jó hír viszont az – bocsátotta előre a darab szerzője –, hogy a történet végén a csillaggyermekek visszahelyeztetnek az eredeti jogaikba, s ezzel megtanítanak minket arra, hogy a magyar megmaradás érdekében bizony érdemes várni az Aranykorok visszatérésére, a Fény ismételt megszületésére. 

Toót-Holló Tamás komoly ajándéknak nevezte, hogy a Kossuth Rádió számára elkészíthette saját műve színpadi adaptációját is, mert – mint jelezte – ennek a felkérésnek a nyomán számos olyan jelenetet írt bele az eredetileg már késznek hitt művébe, amelyekkel gazdagabbá tette a szöveget. Olyannyira, hogy a későbbi kötetkiadásoknak már ezeket a rádiószínház kedvéért írt kiegészítéseket is a részévé teszi majd – jelentette ki.  

A Kossuth Rádió Rádiószínházának műsorán kedd este indul az Aranyhajú hármasok című nyolcrészes tündérjáték bemutatása.