A rendezvényen Juhász Előd köszöntötte a vendégeket, köszönetet mondva a befogadásért a Magyar Nemzeti Múzeumnak és az intézmény főigazgatójának. A kiváló akusztikájú terem páratlan helyszínéül szolgált annak a koncertnek, amely során Rákász Gergely orgonaművész és az általa létrehozott, fiatal tehetségeket támogató alapítvány egyik felfedezettje, Dénes Dorottya csellóművész repítette el a közönséget a zene szárnyán egy csodálatos, álomszerű világba.
A koncerten elhangzott egy részlet Georg Friedrich Händel Tűzijáték-szvitjéből, felcsendültek Vivaldi A négy évszak című művéből a Tél dallamai, de Johann Sebastian Bach d-moll toccata és fúga című kompozícióját és a Rákóczi-indulót is hallhatták a jelenlévők. Igazi zenei csemegeként pedig Dénes Dorottya saját, orgonára és csellóra írt szerzeménye, a Hajnali dal is elhangzott. Az erdélyi gyökerekből táplálkozó fiatal szerző és előadóművész nyugalmat, reményt, feloldozást sugalló, a hajnali nap simogató melegét idéző szerzeménye az ősi magyar népdalokra emlékeztető énekszólam által teljesedett ki.
A dalokat – a Juhász Előd által vezetett népszerű rádióműsorhoz hasonlóan – a zeneművekhez és az előadókhoz kapcsolódó beszélgetések egészítették ki, amelyekből a jelenlévők egyebek mellett bepillantást nyerhettek a Rákász Gergely Alapítvány munkásságába és célkitűzéseibe, egy kicsit megismerhették a fellépő ifjú mentorált művészt, Dénes Dorottyát, illetve új információkkal gazdagodhattak az elhangzó zeneművekkel kapcsolatban is. Éppoly változatos, különböző területeket érintő témákban gazdag volt tehát a koncerttel egybekötött könyvbemutató, mint az a 23 beszélgetés, amelyet a közelmúltban megjelent Zeneközelben 10. című kötet írott formában is megörökít immár az utókornak.
Az összegyűjtött és lejegyzett interjúkat a szerző saját elmondása alapján azoknak ajánlja,
akik zaklatott életünkben is erőt merítenek mások gondolataiból, és nemcsak rácsodálkoznak a világra, hanem igyekeznek azt a múzsák segítségével is élhetőbbé formálni.
A beszélgetéseket és a bennük megfogalmazott gondolatokat olvasva valóban lehetőségünk nyílik arra, hogy egy kicsit lelassulva ne csupán a beszélgetőtársak – Ács János, Boros Attila, Csatári Bence, Csűrös Csilla, Czigány Ildikó, Demeter Szilárd, Farkas Beatrix, Galambos Erzsi, Gyöngyösi Levente, Győriványi Ráth György, Illés Andrea, Kovács János, László Attila, Marton Zoltán, Miller Lajos, Monostori László, Németh Pál, Obádovics Gyula, Orbán György, Pejtsik Péter, Rosta Mária – személyiségét, világról és zenéről vallott gondolatait ismerjük meg, de gyakran mi magunk is továbbgondoljuk, saját belső világunk részévé tegyük a lejegyzett gondolatokat.
Juhász Előd zenetörténész, tévés és rádiós műsorvezető, szakíró 1938-ban született Budapesten. Középiskola után a Zeneakadémia karmester, illetve zenetörténész szakán folytatott tanulmányokat, többek között Kodály Zoltán és Bárdos Lajos tanítványaként. Már ekkor kapott kisebb megbízásokat a Magyar Rádió műsoraiban. Az ELTE BTK zeneesztétika szakán doktorált, de a műsorvezetői pályán teljesedett ki életútja. A Zenebutik című, rendkívül népszerű, 1981 és 2002 között sugárzott egykori tévéműsor által vált leginkább ismertté. A Magyar Katolikus Rádióban 2011 óta jelenleg is rendszeresen hallható Csiba Lajossal közösen készített Zeneközelben című műsora, amelynek beszélgetéseit immár tíz kötet írott interjú formájában is őrzi.
