
A reformkor haladó szellemében kezdett egyre vonzóbbá válni a savanyú víz mellett a balatoni fürdőzés is, amelynek jótékony hatása korábban még vitatott volt. Ekkoriban az úgynevezett hidegfürdőzés volt népszerű, ami annyit jelentett, hogy kosárszerű famedencékben merítkeztek meg a tó vizében cölöpökön álló fürdőházban. És hát itt nem volt szabad a férfiaknak a női kabinok közelében úszni meg csónakázni.
A fellendülésről így ír Eötvös Károly híres Balaton körüli utazását elbeszélve:
Megfordultak ott nyaranként az ország leggazdagabb mágnásai. Eljött oda nemegyszer Vörösmarty, mikor neve már nemzeti dicsőséggé alakult át. És eljött oda Széchenyi. Széchenyi a nagy alkotások közben azt gondolta, hogy a magyarnak még a nyári szórakozásra is itthon kell maradni. Ne költse pénzét a külföldön. Ne csatangoljon messze tenger partján. Ne gazdagítsa az idegen népeket. S ne legyen maga is idegenné. Szokjék hozzá, minden munkát itthon keresni, minden élvezetet itthon találni. Télen Pest, nyáron a Balaton mulattassa őt. Gőzhajó, Nemzeti Színház, Kisfaludy-szobor és rendes közlekedés: íme, ezek a harmincas-negyvenes évek nagy alkotásai Balatonfüreden.
Nem csoda hát, ha sokan beleszerettek az egyre fejlődő városba. Jókai Mór a város levegőjéről mint összetéveszthetetlen „füredi langy”-ról nyilatkozott, de ez idő tájt vásárolt nyaralót itt Blaha Lujza is, akinek pedig Batthyány Elemér javasolta, hogy ha egészségben hosszú életet szeretne élni, töltse nyarait a fürdővárosban…

Azóta persze mindannyian tudjuk, hogy Balatonfüred és persze a tó partjának minden települése csodálatos nyaralásélményt kínál, ám kétségtelen, hogy az első üdülőhely Füred volt.
A városvezetés az utóbbi évtizedekben felélesztette a XIX. századi kulturális hagyományokat, felújított számos régi épületet, s most a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. segítségével sor kerülhetett a hajdani Esterházy-kastélyra. Az alsó városrész impozáns műemléke látogatóközpontként és Városi Múzeumként a település gazdag múltját bemutatva építi tovább azt a szellemi hagyományt, amely Füredet a magyar kulturális élet fontos helyszínévé tette egykor.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!