Akkoriban nem a Balaton volt Füred legfontosabb attrakciója, hanem a gyógyvíz. Nos, itt megtudhatjuk hogy „Fürdés előtt gondosan kerülni kell a kedélyizgalmakat”, „Fürdőzésre a legalkalmatosabb a reggelizés után egy vagy két órával”, „A mez nélküli fürdés midig a legjobb”... A kétszáz éves feliratokat az Esterházy-kastély falain olvasgathatjuk, ahol állandó tárlat emlékezik meg a testnek és léleknek egyaránt enyhet és gyógyulást adó fürdőkultúráról.
Néhány hete adták át a teljeskörűen felújított, XVIII. században épült műemléket, a Gyógy tértől egy kőhajításnyira álló nyaralókastélyt, amelyet még a helyiek sem igazán ismertek korábbi kihasználatlansága és elhanyagoltsága miatt. A rendszerváltozás előtt üdülőként használták az épületet, később magántulajdonba került, néhány éve azonban Balatonfüred Önkormányzata egy ingatlancserével megszerezte és ezzel a város lakossága és üdülőközönsége egyaránt felfedezhette az elfeledett épületet.
A Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. segítségével kivitelezett felújítás során az egykori nyaralókastély fogadótermében értékes falfestményekre bukkantak, amelyek most részleges restaurálásuk után megtekinthetők.
A feltárt szekkók minden bizonnyal az épület földszinti részét építtető gróf Esterházy Kázmér Zólyom vármegyei főispán megrendelésére készültek, így a műemlék történetének kezdeti éveiből valók.
A falfestmények akár egy önálló tárlatként is bemutathatók volnának, de természetesen most a „Nyár a Balatonon – Fürdőidény Füreden (1825–1914)” című állandó kiállítás részeként tekinthetők meg.
A kiállításon egyébként kiderül, hogy a Füreden feltörő forrásvizek sokáig szabadon folydogáltak bele a Balatonba, majd a XVIII. századtól indult a jótékony vizek gyógyászati célú felhasználása, a kútházak kiépítése. Noha állítólag már a rómaiak is értékelték a település vizeit, csak 1772-ben nyilvánították gyógyvíznek a füredi savanyúvizet. A füredi Fő-ivókútnál (feltehetően a mai Gyógy téren) egy fatálcáról a hajdú poharakból nyújtotta azt az ivókúrára megérkező vendég számára. Akinek nem volt lehetősége a fürdőtelepre látogatni, vagy magával szerette volna vinni a füredi gyógyvizet, az palackozva az ország nagyobb városaiban is megvásárolhatta.
A reformkor haladó szellemében kezdett egyre vonzóbbá válni a savanyú víz mellett a balatoni fürdőzés is, amelynek jótékony hatása korábban még vitatott volt. Ekkoriban az úgynevezett hidegfürdőzés volt népszerű, ami annyit jelentett, hogy kosárszerű famedencékben merítkeztek meg a tó vizében cölöpökön álló fürdőházban. És hát itt nem volt szabad a férfiaknak a női kabinok közelében úszni meg csónakázni.
A fellendülésről így ír Eötvös Károly híres Balaton körüli utazását elbeszélve:
Megfordultak ott nyaranként az ország leggazdagabb mágnásai. Eljött oda nemegyszer Vörösmarty, mikor neve már nemzeti dicsőséggé alakult át. És eljött oda Széchenyi. Széchenyi a nagy alkotások közben azt gondolta, hogy a magyarnak még a nyári szórakozásra is itthon kell maradni. Ne költse pénzét a külföldön. Ne csatangoljon messze tenger partján. Ne gazdagítsa az idegen népeket. S ne legyen maga is idegenné. Szokjék hozzá, minden munkát itthon keresni, minden élvezetet itthon találni. Télen Pest, nyáron a Balaton mulattassa őt. Gőzhajó, Nemzeti Színház, Kisfaludy-szobor és rendes közlekedés: íme, ezek a harmincas-negyvenes évek nagy alkotásai Balatonfüreden.
Nem csoda hát, ha sokan beleszerettek az egyre fejlődő városba. Jókai Mór a város levegőjéről mint összetéveszthetetlen „füredi langy”-ról nyilatkozott, de ez idő tájt vásárolt nyaralót itt Blaha Lujza is, akinek pedig Batthyány Elemér javasolta, hogy ha egészségben hosszú életet szeretne élni, töltse nyarait a fürdővárosban…
Azóta persze mindannyian tudjuk, hogy Balatonfüred és persze a tó partjának minden települése csodálatos nyaralásélményt kínál, ám kétségtelen, hogy az első üdülőhely Füred volt.
A városvezetés az utóbbi évtizedekben felélesztette a XIX. századi kulturális hagyományokat, felújított számos régi épületet, s most a Magyar Kastélyprogram Nonprofit Kft. segítségével sor kerülhetett a hajdani Esterházy-kastélyra. Az alsó városrész impozáns műemléke látogatóközpontként és Városi Múzeumként a település gazdag múltját bemutatva építi tovább azt a szellemi hagyományt, amely Füredet a magyar kulturális élet fontos helyszínévé tette egykor.
