Az interjúban a riporter jelezte, hogy a báb- és gyerekszínházak egyre sokrétűbb problémákat, kérdéseket vetnek fel az előadásaikban, s arról érdeklődött, hogy egyáltalán lehet-e tabu egy bábszínházban. Asbóth Anikó válaszában elmondta, hogy ez nehéz kérdés, mert a bábszínházban az a mindent felülíró alkotói megközelítés, hogy egy előadás az adott korosztály életkorának megfelelő problémákat vessen fel, a nekik érthető színházi formanyelven.
– A mesék örök érvényű kérdésekre keresik a választ. Például a Ludas Matyi a hatalom és a kisember küzdelméről szól, és önmagában is működik, nem érdemes a gyerekektől idegen aktuális közéleti, politikai vonatkozásokat belevinni. Tulajdonképpen egy tabu biztosan van: a direkt politizálás – jelentette ki határozottan a színigazgató.
Arra a kérdésre, hogy miről érdemes most a gyerekekkel beszélgetni, milyen témákat vetnek fel a következő évadban, az intézményvezető elmondta, hogy ilyenkor a mindennapi fontos témákat veszik számba. – Alapvetés nálunk, hogy a népmesékből igyekszünk kibontani a kortárs nemzedéket is megszólító gondolatokat.
Minden ősbemutató, hiszen minden történetet újragondolunk.
A Sárkánykirály című, felső tagozatosoknak szóló előadásunkat Kovács Domokos rendezi majd. A mese számos fontos kérdésről szól: a szülői mintákról, a nemi szerepekről, de legfőképpen arról, hogy miként tud a szeretet megváltani egy eltorzult, sárkánnyá vált gyermeket. Gimesi Dóra rendezi majd az Emma csöndjét, ami egy sajátos nevelési igényű kislány közösségbe való beilleszkedésének nehézségeiről szól. Az utóbbi időben ezek a problémák előtérbe kerültek, hiszen sok gyereknek okoz nehézséget a kortársai gúnyolódása, az online térben pedig mindez mintha még gátlástalanabbul zajlana. Kovács Géza A háromágú tölgyfa tündére című klasszikus mesét rendezi majd meg letisztult, gyönyörű látványvilággal – mondta el Asbóth Anikó, aki arról is beszélt: országszerte érzik, hogy a bábszínházak egyre több, korábban tabunak gondolt kérdést állítanak középpontba. A szombathelyi Mesebolt Bábszínház Lili és a bátorság című előadása különösen fontos volt, ebben koprodukciós partner volt a Vojtina.
Ez az előadás a szexuális erőszak témáját járta körbe, és kizárólag a feldolgozó foglalkozással együtt lehetett rajta részt venni. Ez a darab még a Magyarországi Bábszínházak Találkozójának szakmai fórumain is komoly kérdéseket vetett fel.
Asbóth Anikó kitért arra, hogy a szakmai megjegyzések nem a téma fontosságát vonták kétségbe, a diskurzus a megszólalás módjáról szólt. – Arról beszélgettünk, hogy vajon egyik vagy másik megoldás közelebb hozza-e a kérdést vagy esetleg szorongást kelt a gyerekekben. Például beleférhet-e egy ilyen előadásba a humor? Én a saját tizenegy éves unokámat is elhoztam az előadásra, aki mindent értett a történetből, és utána nyíltan kérdezett, beszélgetett a témáról. A pedagógusok egy részében azonban természetesen aggodalmat keltett a szexuális abúzus kérdésének bábszínházi felvetése, mert attól tartottak, hogy a szülők nehezményezhetik, hogy ilyen előadásra hozzák el a gyerekeket. Közben pedig rendkívül szép levelek is érkeztek, a tanároknak sokat segítettünk a témafelvetéssel.
Az előadás lényegi üzenete az volt a nézőknek, hogy a saját testükkel kizárólag ők rendelkeznek, és fel kell ismerniük, ha valaki át akar lépni bizonyos határokat – jelentette ki a Vojtina Bábszínház igazgatója.
Az Asbóth Anikóval készült interjút teljes terjedelmében a Kultúra.hu oldalán olvashatják el.
