A műsorban beszámolnak arról, hol tart a Mohácsi Nemzeti Emlékhely tömegsírjainak feltárása. Az öt tömegsír közül a 3. számú feltárása, tudományos vizsgálata az antropológusok és a régészek közreműködésével 2022 őszén befejeződött. Az idei évben a legkisebb, 4. számú tömegsír feltárásával folytatódik a munka, ahol szintén sok emberi maradványt kell beazonosítani.
Az ütközet 500. évfordulójához kapcsolódó, beruházásokat és kulturális eseményeket is magába foglaló Mohács 500 projekt több eleme is folyamatos, hiszen a történelmünkben tragédiaként emlegetett dátum, 1526. augusztus 29. kapcsán még számos nyitott kérdés van.
A Librettóban Dr. Négyesi Lajos történész, alezredes elmondta, hogy Mohács volt az a fordulópont, amitől kezdve az ország kiszolgáltatott lett a politika széljárásának.
– A nemzethalálnak a szinonimájává lett mohácsi csatával kapcsolatos nézeteink is fejlődésen mentek végig. A kezdeti időszakban csak arról volt szó, hogy a magyar katonák a király vezetésével levonultak a csatatérre, és egy kétségbeesett, öngyilkos csatát vívtak. Aztán a 70-es években Perjés Géza hadtörténész munkásságának is köszönhetően kiderült, hogy volt magyar haditerv – fejtette ki a történész, aki megjegyezte, hogy az elmúlt évek történeti kutatásainak, a forrásközléseknek köszönhetően egyre többen férnek hozzá az anyagokhoz, amik magáról a csatáról szólnak, ezek alapján pedig ma már nem vitatható, hogy bizony volt magyar haditerv.
A műsorban a mohácsi csata hatalmas létszámbeli és technikai méreteiről is szó esett.
Elhangzott, hogy a csata az adott korszak egyik legnagyobb hadművelete volt, mintegy 13 ezer lovas, ugyanennyi gyalogos, több ezer szekér és 500 prágai szakállas puskás vonult fel a magyar oldalon, ahol Közép-Európa szinte minden népének katonái ott voltak. Az oszmán szultán, Szulejmán is óriási erőket vonultatott fel, a korabeli források háromszoros túlerőről számolt be. Az 500. évfordulóra készülve is indulnak történészek egy balkáni tanulmányútra, aminek a célja több olyan hely felkeresése, ahol szintén jelentős ütközetek voltak. Ilyen Rigómező, Utbina, Galambóc és Szendrő.
A Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) a közép-európai összefogás előtt tisztelegve javasolta a II. Lajos magyar és cseh király zászlaja alatt harcoló nemzetiségek önálló emlékművének kialakítását.
Móczár Gábor, a Nöri főigazgatója a Librettóban arról beszélt, hogy nagy kérdés, hogy mit jelenthetett azoknak a népeknek a mohácsi csata, akik részt vettek benne, és mit jelentett ezeknek az országoknak az életében, történelmében a törökkel szembeni országvesztő, nemzetvesztő vereség; hogyan élték utána túl, és hogyan él a mai ország, nép vagy nemzet lelkében, emlékezetében a csata.
– Ezek a fő helyszínek nagyon fontosak most számunkra, mert szeretnénk látni azt, hogy ezek a népek, országok hogyan emlékeznek ezekre a csatákra, hogyan építik be a saját emlékezetükbe, illetve hogy a gyermeknevelés, a történelemtudatos ifjúságnevelés szempontjából hogyan szerepel a tananyagaikban – tette hozzá a főigazgató.
A műsorban elhangzott, hogy a Mohácsi Nemzeti Emlékhely arculata megváltozik majd, az áldozatok számára egy méltóbb síremlék készül. Móczár Gábor elmondta, hogy a leendő emlékhely fő hármas mottója az a kegyelet, a hősiesség és a közép-európai összefogás.
– A Nemzeti Emlékhely átépítése ezt a kegyeleti szempontot is nagyon alaposan figyelembe veszi, egy nagyon szép kápolna és hozzá kapcsolódó altemplom, egy igazi, felszentelt liturgikus tér fog ott kialakulni – jegyezte meg a Nöri főigazgatója.
A Librettó július 6-i műsorában látható riport a Médiaklikk oldalán 25:00-tól nézhető vissza.
