Nem hagyjuk őseink portáját!

A magyar nép(i)építészet jelentősége, a fenntarthatósággal való kapcsolata és a japán harcművészetekig vezető út feltárása is szóba kerül hétvégén a hagyományőrző népépítészeti találkozón, amelyet Taliándörögdön, a Művészetek Völgye fesztiválon rendeznek meg.

Izgalmas programokkal jelentkezik a Művészetek Völgye Forrás: Népi Építészeti Munkabizottság

A találkozó helyszíne a TÉKA program (Táj – Építészet – Közösség, illetve Tradicionális Építészeti és Kézműves Alkotótáborok) keretében felújított műemlék istálló és pajta Taliándörögdön az Inkler-ház. 

Mutatjuk az építészettel kapcsolatos programokat  Fotó: Népi Építészeti Munkabizottság 

Megemlékezések sorozata

Az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottság rendezvénye szombaton kezdődik, ekkor tartják közgyűlésüket is. Jelszavuk: „NEM hagyjuk őseink portáját!” Megemlékeznek Kévés György (1935–2024) építész, a Kévés Galéria alapítójáról és Lukács László (1950–2023) néprajztudósról, a népépítészet kutatójáról. Fél kettőkor kezdődik a Hild Építőipari Technikum és Halász Attila balatonfelvidéki festőművész kiállításának megnyitója, majd kerekasztal-beszélgetést tartanak a 75. évforduló alkalmából Világelsőség a népi műemlékek területén címmel. Mint közleményükben írják, a Bátky, Györffy és Viski kezdeményezte „harc”, amit a haláluk után Vargha László és társai folytattak, 75 évvel ezelőtt ért célba. Az 1949/13-as törvényerejű rendelet ugyanis a műemlék fogalmát úgy határozta meg, hogy a néprajzi jelentőség is szempont lehet. Így megszületett a népi műemlék fogalma hivatalosan is. Magyarországon született valószínűleg a világ első olyan törvénye, amely lehetővé tette, hogy nemcsak egy vár vagy palota lehet műemlék, hanem egy parasztház vagy istálló is. Az UNESCO, illetve az 1964-es Velencei Karta csak 15 évvel később tett hasonló ajánlásokat. Ennek eredményeként hazánkban szép számmal vannak népi műemlékek. Nagy Dénes, az MTA VEAB Népi Építészeti Munkabizottsága elnöke szerint fontos lenne meghonosítani a köztudatban a „népépítészet” kifejezést. A népépítészettől ma is sokat tanulhatunk, többek között a helyi anyagok használatát, az energiatakarékosságot és a fenntarthatóságot.

Ugyanakkor a kortárs építészet számára is fontos forrás lehet, ahogy ezt korábban Kós Károly és társai, utóbb pedig a magyar organikus iskola képviselői bizonyították. Jelszavuk: „NEM hagyjuk őseink portáját!” 

A délutáni programok

A délután folyamán a vendégek megismerhetik az Inkler-ház történetét és műemlékbejárást tartanak. Feltárnak egy esetleges kapcsolatot a középkori klastrommal és felidéznek érdekességeket a keltáktól kezdve a visegrádi négyek együttműködéséig.

Kerekasztal-beszélgetés is lesz

16.00 órakor kezdődik a Nép(i)építészet és fenntarthatóság című előadás és kerekasztal-beszélgetés. Kitérnek a népépítészet és a genius loci, azaz a „hely szelleme” kapcsolatára is. 

Folytatják a „folk architecture – flow architecture” témát is, gondolva a Csíkszentmihályi Mihály által bevezetett „flow” élményre.

Vasárnap kendóbemutatót tartanak a korábbi világbajnok részvételével Egy érdekes út a magyar népi műemlékektől a japán harcművészetig címmel. Király Norbert építőmérnök, a győri Hild Építőipari Technikum oktatója vezeti, aki korábbi kendóvilágbajnok és 5 danos mester, a győri kendócsapat vezetője. A japán kendó mára a világkultúra része, és egy kifinomult küzdősport. Magyarországi képviselői, a győri kendócsapat tagjai a páston forgatják a bambuszkardot és bemutatják a harcművészetüket.