Halálukat lelték a miskolci Búza téren – A boszorkányság régen és ma

Meglepő és delejes hatású tárlattal készült a Budapest Galéria idén nyáron, mely még szeptember 8-ig látogatható. A Maleficae – A máglyától az online varázslásig című kiállítás a boszorkányok szerepét, a boszorkányság történetét mutatja meg az arra kíváncsiaknak.

2024. 08. 26. 5:35
20240807__MI_039
Maleficae - A máglyától az online varázslásig című időszakos kiállítás a Budapest Galériában. A boszorkány mai szemmel nézve Fotó: Mirkó István
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
20240807__MI_036
Fotó: Mirkó István

Régitől a kortársig

A Budapest Galéria aktuális tárlatán nemcsak a régi magyar boszorkányperek szöveges emlékei, az azokhoz kapcsolódó kortárs alkotások láthatók, hanem a kortárs bűvölés-bájolásról, a modern világ varázslónőiről is képet kapunk. 

Láthatunk itt boszorkányságot idéző rítusokat modern köntösben, amely egyben a női lét elátkozottságát is hangsúlyozza, seprűk elkészítésével, majd azok rituális elégetésével, Simon Zsuzsi: És mi még így is tovább élünk című alkotásánál. Megjelenik a gyógynövényekkel való tevékenység, mint ismeretlen, ezért félelmetesnek tűnő gyakorlat Ana Likar Vihart csinált című alkotásán (mely visszautal egy 1701-es, ribnicai bióoszorkányperre), de találkozunk itt mágikus kerámiatárgyakkal, mintegy a boszorkánylét kellékeivel Shani Leseman Talizmágia nevű munkáján, vagy éppen videófilmmel, varázslásnak tűnő csoportos női tevékenységgel. Selma Selman a Ne nézz a cigányok szemébe! című videófilmjében a cigány varázslás módszereit idézi fel, mind a segítő, mind az ártó típusú szómágia segítségével, 

K. Takács Márton és Kazsimér Soma pedig egy emléktáblával idézi meg videóinstallációján az 1717-es boszorkányégetés eseményét, amelynek során Kasza Sára, Tót Anna, Sigó Kata és Virág Kata lelte halálát a miskolci Búza téren (az akkoriban Égetőpást nevezetű helyen), miután megkínozták őket.

 

20240807__MI_038
Fotó: Mirkó István

Ma már szinte döbbenetes szembesülni azzal, hogy csupán a „csillagokra és holdra nézés” micsoda bűnnek számított az 1881-es, debreceni feljegyzések szerint, mert már ennek vádjával elégetésre ítélhettek egy asszonyt, sőt a férjét is. Az pedig még különösebb, hogy ma már olyan közösségekről is tudunk, ahol mintegy újjászületett a varázslás, bűvölés hagyománya – így a romániai Vlax roma közösségnél –, létezik online varázslás, és egyre többen foglalkoznak ezzel, megélhetésként is akár. 

Aki meg akar győződni minderről a maga szemével, és érdekli a néprajzi-történeti vonatkozású kortárs művészet, látogasson el szeptember 8-ig a Budapest Galériába.

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.