A magyar filmörökség népszerűsítése érdekében a Nemzeti Filmintézet 2017-ben digitalizációs és restaurálási programot indított, a filmek megőrzéséért és vetíthető minőségű kópiák előállításáért. Az azóta eltelt években már 220 nagyjátékfilmet újítottak fel (nem számolva a dokumentumfilmekkel, rövidfilmekkel, rövid animációkkal), ezeket azonban a köztudatban is újra be kellett vezetni. – Az csak egy dolog, hogy elkezdtük kiajánlani őket a moziknak és a tévécsatornáknak, valamilyen eseményt is kellett nekik kreálnunk, amire egy nemzetközi filmfesztivál tűnt a legjobb eszköznek. Ennek a célja azonban kettős, mert ezáltal nemcsak a hazai közönséggel akarjuk megismertetni a magyar filmörökséget, hanem a külföldiekkel is, akikhez szakmai körökön, forgalmazókon keresztül vezet az út. A nemzetközi szinthez egy nemzetközi kitekintést is kellett adnunk a fesztiválnak – vázolja fel röviden a Klasszikus Film Maraton megszületése mögötti mélyebb összefüggéseket Ráduly György fesztiváligazgató, a filmarchívum vezetője.
Klasszikus Film Maraton a budapesti mozikban és a bazilika előtt is
A 2017-es első évben azonban még senki sem hitt benne, hogy a nézők elmennek a moziba régi filmeket nézni, a moziüzemeltetők megmosolyogták az ötletet. – Ez nagyon meglepő válasz volt nekem, mert korábban Franciaországban filmforgalmazóként, filmklasszikusok forgalmazásával foglalkozó szakemberként dolgoztam, és onnan tudtam, hogy el lehet érni a közönséget, fel lehet kelteni a figyelmüket a régi filmek iránt. – A legelső Klasszikus Film Maraton végül a Corvin mozi két termében volt, ahol három nap alatt ötezer néző fordult meg, a legjelentősebb vendég pedig a német UFA filmgyár vezérigazgatója volt, aki eljött a Metropolis című Fritz Lang-film bemutatójára.
Ezzel leszúrtuk a fesztivál helyét a térképen, és az utána következő évben már erre az alapra tudtunk építkezni
– mondja Ráduly György, miközben a magyar filmklasszikusok valóban újra felkerültek a nemzetközi térképre.
– Amerikától Japánig rengeteg országban vetítik a filmjeinket. Többnyire a filmforgalmazókkal történő megállapodások részeként rendelnek tőlünk felújított vagy restaurált magyar filmeket, és ehhez a fesztivál jelentette az ugródeszkát, mert akiket meghívtunk és részt vettek a vetítéseken, illetve a szakmai programokon jó hírét vitték a filmjeinknek – mondja érthető örömmel a Ráduly György.
A korábbi években olyan sztárok látogattak Magyarországra a Klasszikus Film Maraton invitálására, mint Claudia Cardinale és Pierre Richard, az idei év egyik díszvendége pedig Costa-Gavras rendező lesz, akinek Music Box (Zenedoboz) című filmje rengeteg szálon kötődik hozzánk, ez nyitja a fesztivált, illetve szintén díszvendégként érkezik Wim Wenders, akinek külön szekcióban vetítik a filmjeit, köztük olyan klasszikusokkal, mint a Berlin felett az ég, Az amerikai barát vagy a Párizs, Texas.
Idén a Toldi mozi, az Uránia Nemzeti Filmszínház, a Francia Intézet, az Art+ Cinema, és a Budapest Music Center termeiben zajlanak majd a programok szeptember 17–22. között, a legnagyobb attrakció azonban minden bizonnyal a bazilika előtt kifeszített nagyvászon lesz, ezek a vetítések ingyenesek.
– Idén 110 éves a magyar animáció, ennek alkalmából Az idő urait fogjuk vetíteni a Szent István téren. Ez egy furcsa világú sci-fi, amiben kinyílik a tér, ezért különösen izgalmas lesz a szabad ég alatt nézni.
Hasonló megfontolásból vetítjük majd a 2001: Űrodüsszeiát is, oda minél többen jöjjenek el, mert nem tudom, hogy lesz-e még alkalmunk ilyen körülmények között látni ezt a filmcsodát. A Hair alatt aligha hiszem, hogy lesz ember, aki ne énekelné az összes dalt a filmmel együtt, a Buena Vista Social Club pedig egészen csodálatos élmény. Ez a film halhatatlanná tette ezeket a kubai zenészeket, és azt gondolom, hogy egy olyan életöröm sugárzik ebből a filmből, amit megint csak érdemes szó szerint is szabadon engedni – lelkesedik a fesztiváligazgató.
Korábban több vidéki város is részt vett a programban, de a Covid gátat szabott ennek, és ennek a negatív hatásai ma is érződnek – A budapesti közönség visszatért a filmszínházakba, de a vidék egy kicsit elmarad ettől.
A jövő évi fesztiválon már nagyon szeretném, hogy ha lennének vidéki partnereink. Sőt, én annak örülnék a legjobban, hogy Kolozsvár, Nagyvárad vagy Kassa is be tudna kapcsolódni. Úgyhogy van még munka bőven előttünk – zárta gondolatait a fesztiváligazgató.
